Az INPACT e-learning platform használata

Bevezetés

Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy nagyjából egy évtized múlva az emberek túlnyomó többsége magán- és szakmai életében többé nem lesz képes nélkülözni az információs technológiát, a vonatkozó alapkészségek nélkül pedig a legtöbb feladat elvégzése, a meglévő szakmai képesítések kiegészítése, illetve újabb képesítések megszerzése sem lesz lehetséges. Az információ megszerzése, feldolgozása és felhasználása a magán- és szakmai tevékenységek alapvető elemévé válik. Az információs technológia használata az oktatási ágazat összes szintjén megjelent, különösen a COVID-19 világjárvány óta egyre gyorsabb fejlődést mutat, az iskolák, főiskolák és más képzési központok munkájában pedig immár alapvető szerepet játszik.

Az e-learning (e-tanulás) előnyei

Az e-learning kifejezés az utóbbi években vált igazán népszerűvé, mivel egyre több vállalat és egyetem használja fel az internet és az intranet kínálta lehetőségeket a távoktatás megvalósítására. Az e-learning az oktatás számítógépen vagy okostelefonon keresztül történő lebonyolítására utal.

Ennek az oktatási formának sok előnye van, ezért egyre népszerűbb. Az e-learning tipikus összetevői a következők: 

• Tartalmak

Az e-learning központi eleme az oktatási anyag. A tananyagot olyan adathordozókon keresztül juttatják el a tanulókhoz, mint pl. a CD, a helyi hálózat vagy az internet. 

• Kommunikáció

Az e-learning keretében az oktatók a tanulókkal, azok pedig egymással kommunikálnak, ez a kommunikáció pedig többnyire videokonferencia, e-mail vagy chat révén valósul meg. Az e-learning ugyanakkor természetesen nem zárja ki a személyes kapcsolatot sem. 

• Virtuális valóság

A számítógép nem egyszerűen arra szolgál, hogy a tanulók a tartalmak közt böngésszenek: helyet biztosít a kísérletezésnek, és a szimulált helyzetek és eszközök tanulmányozásának is. A virtuális valóságban működés közben tekinthetők meg a gépek keresztmetszetei vagy akár az élőlények szervei, a megközelíthetetlen helyszínek, interaktív térképek hozhatók létre stb. 

• Együttműködés

Az e-learning lehetővé teszi a csoportmunkát, a kollaboratív tanulást és a közös problémamegoldást. A virtuális hirdetőtáblákon és a vitafórumokban mindenki bemutathatja saját gondolatait, és véleményt cserélhet a többiekkel. 

• Eszközök

A könnyen használható eszközök úgynevezett e-learning platformot alkotnak. Itt zajlik a tanulási tartalmak létrehozása és a képzési folyamat irányítása. Az eszközök segítségével az informatikailag kevésbé képzett oktatók is képesek létrehozni a szükséges tananyagokat, illetve értékelni tudják a tanulók munkáját és eredményeit.

Önálló tanulás

Az e-learning során az oktatók és tanulók az információs és kommunikációs technológiát kihasználva az interneten keresztül lépnek kapcsolatba egymással. A kapcsolat lehet szinkron (egyidejű online jelenlét valós időben) vagy aszinkron (a tanuló maga választja meg, mikor kíván tanulni). Az INPACT projekt alapvetően az aszinkron kapcsolaton alapul, vagyis a téma iránt érdeklődők saját időbeosztásuk szerint használhatják az éghajlatváltozásra reflektáló integrált növényvédelmi módszereket részletező képzési anyagot. Ennek a megközelítésnek a következő előnyei vannak: 

• rugalmasság – a tananyag bárhonnan, bármikor hozzáférhető CD-n, a weboldalon vagy FTP-kiszolgálón keresztül;
• egyénre szabott tanulási idő és tempó, az adott tanuló igényeihez és képességeihez igazítva;
• önellenőrzés lehetősége;
• a megtanult anyag szabadon átgondolható, erre egy tipikus osztálytermi órán meglehetősen kevés idő jut;
• a tudásforrások egyszerűen frissíthetők és kiegészíthetők;

A tanuló és az oktató közti kommunikáció messze leghatékonyabb eszköze egy speciális szoftver, közismert nevén az e-learning platform, mely egyszerre szolgál tudásadatbázisként, vitafórumként, csevegőszobaként és tudásellenőrzés céljaira. A tartalmi ismereteket és az elvégzendő feladatokat tartalmazó képzési modulokhoz a bejelentkezést követően minden érdeklődő egy szabványos webböngészőn keresztül férhet hozzá.

Az önálló tanulás módszerei 

Te magad vagy a kapitány is, és a hajó is!

Amikor az önálló tanulás mellett döntünk, magunknak kell eldöntenünk, hogy…

• Mit szeretnénk tanulni;
• Mikor szeretnénk tanulni;
• Hogyan szeretnénk ellenőrizni, hogy hol tartunk.

Valószínűleg már ez a három alapkérdés sem lesz egyszerű, de most nézzük a részleteket!

Mit szeretnénk tanulni?

Tűzzünk ki magunknak valamilyen végső célt, és az ehhez vezető utat meghatározó rész-célokat. Az önálló tanuláshoz ez rendkívül fontos! A végső cél lehet például az, hogy „Meg akarok tanulni angolul", a rész-célok teljesítésével (pl. „Megtanulok 1000 szót") pedig kijelöljük magunknak az irányt. Teljesen önálló tanulás esetén érdemes a köztes célokat további, rövid távon megvalósítható kihívásokra bontani, pl. „Ezen a héten megtanulom 100 tárgy nevét". Az ilyen kisebb célok kitűzése növeli a motivációt, illetve segíthet ellenőrizni a megszerzett tudást és az előrehaladást.

Az önálló tanulás során épp a konkrét végső cél és a köztes célok meghatározása jelenti a legfőbb nehézséget. Aki nem oktat maga is, az nem feltétlenül tudja, hogy mi jelent valódi, reális kihívást, és mi az, ami esetleg olyan nehezen valósítható meg, hogy az egésztől végleg elveszi az ember kedvét.

Mikor szeretnénk tanulni?

Az iskolai órák 45 percesek és 8.00 és 12.30 között tartanak, az egyetemen 90 perces előadások vannak minden szerdán 8.00 és 20.00 között, és így tovább... Az előre meghatározott órarend keretbe foglalhatja a tevékenységeinket, viszont sokan nem érzik jól magukat egy olyan rendszerben, ahol a tanórák rendje ilyen szigorúan meg van határozva, és úgy gondolják, hogy rugalmasan meghatározott időpontokban, napi, folyamatos tervek alapján könnyebben szerzik meg a tudást. Ez lenne az önálló tanulás lényege: csak ezzel a módszerrel nyílik lehetőségünk arra, hogy magunk határozzuk meg, mikor szeretnénk tanulni, kiválasztva a nap és a hét azon időpontjait, amelyeket tanulásra a legmegfelelőbbnek ítélünk. Mindannyiunknak van egy belső órája, melynek alapján tudjuk, hogy mikor a legalkalmasabb az agyunk a tudás felvételére. Az otthoni tanulással épp ezt igyekszünk kihasználni. 

Ugyanakkor a tanulási idő önálló megválasztása nagyfokú önfegyelmet igényel, ami a legtöbbünkből sajnos hiányzik. A tanulási időt egyáltalán nem könnyű saját személyes képességeinkhez igazítani, aminek több oka is van. Először is, a legtöbb ember kényszeresen halogat. Másrészt, a tanulás mellett sok egyéb feladattal is meg kell birkóznunk a mindennapokban, ezért tanulás helyett sokszor inkább dolgozunk, házimunkát végzünk vagy gyereket nevelünk, mindez pedig erősen rontja az önálló tanulás hatékonyságát.

Hogyan szeretnénk ellenőrizni, hogy hol tartunk?

Az önálló tanulás számos lehetőséget kínál, de igen sokat meg is követel tőlünk. Akik kiemelkedően motiváltak, és képesek fegyelmezetten tanulni, nagy sikereket érhetnek el ezzel a módszerrel, de ők a kisebbség. A többség sokkal jobban érzi magát, ha a tanulási folyamatot valaki kívülről irányítja. Az önálló tanulás ugyanakkor nagyon jól kiegészítheti az iskolai folyamatokat.

E-learning módszerek az oktatók szemszögéből

Az e-learning a világjárvánnyal vált igazán népszerűvé, és bár a járványnak úgy tűnik vége, a megoldás egyre gyakrabban jelenik meg az oktatásban. A tudományos és szakmai világban sokan kényszerültek megismerkedni az e-learning módszerekkel, amikor az összes iskola, egyetem és egyéb intézmény bezárt. Mivel azonban a módszerben rejlő lehetőségek így is egyértelműen azonosíthatóak voltak, az e-learning jelenleg sokkal népszerűbb, mint korábban bármikor.

Az e-learning három alapvető tanítási módszert ismer:

• Szinkron
• Aszinkron
• Vegyes

Joggal merül fel a kérdés, hogy melyik forma a legjobb, de ezt nem lehet eldönteni - a tanítás módját mindig a csoport igényeihez és képességeihez kell igazítani. Egyesek számára hatékonyabbak lesznek az olyan online találkozók, ahol egymással együttműködve zajlik a tanulás, míg mások szívesebben foglalkoznak a tanultakkal egyedül, saját időbeosztásban dolgozva fel az anyagot. Oktatóként nekünk kell felismernünk, hogy az adott csoport számára mi a leghatékonyabb megoldás.

Szinkron tanulás

A távoktatás ezen formája olyan online órákon alapul, melyeket az adott kommunikációs platformon egy meghatározott időpontban tartanak. A tanulók az oktató irányításával tanulnak, a tankönyv, a kiegészítő anyagok, a prezentációk stb. alapján. Szinkron tanulás esetén lehetőség nyílik az interaktív órák kialakítására. Az ismeretátadás változatos anyagok felhasználásával, sokféleképpen megvalósítható. Számos módszer létezik a tanulók aktiválására, mint például az ötletelés, a panelbeszélgetés, az esettanulmány, a dráma, a szimuláció, a gondolattérkép, vagy a tanulást segítő játékok, amelyek bevonják a tanulókat, így az ismeretek hatékonyan elsajátíthatók. A szinkron tanulás hasonlít leginkább az osztálytermi tanításhoz. Lehetővé teszi mind az egyéni, mind a csoportos munkát, az oktató és a tanulók közötti interakciót, a tanulók tudásának hatékony értékelését és munkájuk nyomon követését.

Sajnos számos hátulütője is van, amelyek megnehezítik a kommunikációt és a tudás átadását, így például az audiovizuális eszközök használatával kapcsolatos technikai problémák, az internetkapcsolat hiánya, a korlátozott hozzáférés, az időbeosztás nehézségei és számos más tényező, melyek megakadályozhatják a tanulók részvételét.

Aszinkron tanulás

Az aszinkron tanulás az e-learning platform használatán alapul. Ez a megoldás a szinkron tanulásnál sokkal rugalmasabb, és lehetővé teszi a tanulók sajátos igényeinek és időbeli lehetőségeinek megfelelő, személyre szabott tanulást. A tanuló maga döntheti el, hogy mikor ül le tanulni, és azt is, hogy mennyi idő alatt kívánja befejezni a teljes tanfolyamot. Minden résztvevő a nap 24 órájában, a hét minden napján beléphet a platformra, de csak azokhoz az anyagokhoz férhet hozzá, melyek az oktató véleménye szerint a szintjének megfelelőek. A tanulás támogatása érdekében az oktató olyan előadások vagy tréningek felvételeit is rögzítheti, amelyek gyakorlati utasításokat adnak, vagy az elméleti anyagot magyarázzák, és arra is lehetőség van, hogy a tanulók szükség esetén e-mailben vagy telefonon kapcsolatba lépjenek az oktatóval. Ez a forma az idő és a módszertan tekintetében nagyobb szabadságot biztosít. A tanfolyam résztvevője maga dönti el, hogy számára melyik milyen tanulási forma és időpont a legmegfelelőbb, miközben folyamatosan tartja a kapcsolatot az oktatóval.

Az aszinkron tanítás hátrányai közé tartozik a csoport többi tagjával való közvetlen interakció hiánya, az oktatóval való rendszeres kapcsolat hiánya, valamint az, hogy a tanfolyam során nem lehet ellenőrizni és nyomon követni az előrehaladást, ami megnehezíti a tanulók egyéni támogatását. Emellett nagyobb önfegyelmet követel meg a tanulóktól, ami sokak számára bizony kihívást jelenthet.

Vegyes tanulás

A vegyes tanulás a fentiekben bemutatott két oktatási forma előnyeit kombinálja, az önálló tanulást ötvözve az oktató és a tanuló közti közvetlen kapcsolattal, mely utóbbi a kommunikációs platformon valósul meg. A tanulók valós időben beszélgethetnek az oktatóval, a többiekkel megbeszélhetik az anyagot, lehetőségük van csoportban dolgozni, majd ezek után további tanulási tevékenységeik idejét és helyét saját igényeiknek megfelelően maguk választhatják meg az e-learning platform használatával.

A vegyes tanulás kiváló megoldás nagyobb csoportok számára, és a módszer alkalmazásával az oktató mindkét tanulótípus igényeit ki tudja elégíteni. Az oktató és a tanuló számára is gazdaságos, mivel nem kell utazási vagy terembérlési költségekkel számolni.

Blog és fórum

Az online fórum az internet egyik legrégebbi, változatlanul hatékony és hasznos kommunikációs helyszíne, ahol a felhasználók virtuális közösségeket hozhatnak létre, kapcsolatot teremthetnek másokkal, cseveghetnek, ötleteket oszthatnak meg és támogathatják egymást.

Ilyen fórumok az internet hajnala óta léteznek, és az online közösségek egyik legrégebbi típusát képviselik. A közösségi média korában a vitafórumok még mindig fontos szerepet játszanak, különösen a speciális és szakosodott témákban, ahol a résztvevők alapinformációkon kívül részletesebb ismereteket és hozzáértő beszélgetőpartnereket találhatnak.

Ehhez képest a blog olyan színtér, ahol maximálisra növelhető a képzés iránti bizalom. A blog ad teret a platformon elérhető tartalom kiterjesztésének, mert lehetővé teszi, hogy a projektcsapat által kidogozott anyaghoz saját tapasztalatai alapján mindenki hozzáadjon valamit „saját magából".

A felhasználók sokkal magabiztosabbak a képzés során, ha tudják, hogy valódi, konkrét személyiségekkel van dolguk, akikhez emberként közelíthetnek. Szükségük van egy névvel és arccal rendelkező személyre, aki az adott témában kíváncsi a véleményükre. A blogok nagyszerű eszközei a bizalomépítésnek. A bejegyzések segítenek felfedni a szerző személyiségét, és meggyőzni a felhasználókat arról, hogy az illető ott van velük.

INPACT Platform

Az e-learning platform az INPACT projekt első szakaszában az érdekelt felek és a célcsoportunk igényeire alapozva készült el, melyekről külön felmérés során tájékozódtunk. A célcsoport többsége rendelkezik digitális jártassággal, 73% naponta használja az internetet, 18% pedig legalább hetente néhányszor. A legkedveltebb eszközöknek a videók, az adatlapok és a nyomtatott anyagok bizonyultak. Ennek megfelelően az INPACT konzorcium tájékoztató videókat, infografikákat és oktatási modulokat dolgozott ki a kártevők elleni védekezésről, és ezeket az INPACT platformon tette hozzáférhetővé. A felhasználóbarát, egyszerűen kezelhető platform anyagaiból a gazdálkodók és szakértők könnyen megszerezhetik a kártevők elleni védekezés különböző módszereivel kapcsolatos összes fontos információt.