KÁPOSZTAFÉLÉK - BAKTÉRIUMOK

LEVÉLFOLTOSODÁS

Kórokozó:
Pseudomonas syringae. pv. maculicola (a kórokozóhoz nem áll rendelkezésre EPPO térkép)

Gazdanövények:
A baktérium az összes káposztafélét megtámadja.

Előfordulás és jelentőség:
A káposztát és a karfiolt leggyakrabban a levélfoltosodást okozó Pseudomonas syringae. pv. maculicola kórokozó károsítja. A betegség főleg a tengerparti régiókban jelentős, és hűvös, nedves időjárás esetén okozza a legsúlyosabb károkat. Az európai kontinensen egyre gyakoribbá váló özönvízszerű esőzések miatt járványos megjelenése bárhol várható.

Tünetek, hasonló tüneteket okozó állapotok: A baktériumok megtámadhatják a szikleveleket, a szárat, a levélnyelet és a levelet, a becőt és a magokat is. A kezdeti tünetek a fiatal palántákon apró, szögletes vagy kerek, vizenyős foltok formájában jelentkezhetnek, amelyek később megbarnulnak. A foltokat világos udvar veszi körül. A foltok összefolyva nagyobb, hosszúkás léziókká alakulhatnak. Súlyos fertőzés esetén a fiatal növények elpusztulnak. Hasonló tünetek a szántóföldön is előfordulhatnak. A fenti tüneteken kívül a levelek fonákán nagy számú, 5-7 mm átmérőjű, vizenyős udvarral körülvett körülvett folt is megjelenhet, ami sztómán keresztüli fertőzést jelez. A foltok később sötétbarna (ritkán lila) színűvé válnak, sárga udvarral. A fertőzött levelek torzulnak, ráncosodnak, súlyos esetben lehullanak. A fertőzött növények növekedése visszaesik, a fej nem alakul ki. A fertőzött karfiol fejeken először sötétbarna, nekrotikus foltok jelennek meg. Magas páratartalom mellett ezek a foltok két-három nap alatt teljesen elboríthatják a fejet. A sérült fejek a foltokon megtelepedő másodlagos kórokozók miatt gyorsan rothadásnak indulnak.

A Xanthomonas campestris pv. armoraciae szintén okozhat levélfoltosodást, de ez a kórokozó melegebb hőmérsékleten aktív. A leveleken apró, sötétbarna pöttyök jelennek meg, amelyek nagyobb foltokká folynak össze. A foltok közepe végül nekrotikussá válik, az elhalt rész kihullik, és kör alakú lyukak keletkeznek a leveleken.

Image
10 és 11. ábra Pseudomonas syringae pv. maculicola tünetei (balra: vizenyős foltok a leveleken; jobbra: sötét színű nekrotikus foltok a karfiolon)
Image
12. ábra: Xanthomonas campestris pv. armoraciae tünetei a levélen

Életciklus:
A kórokozó a szántóföldön elsősorban magról terjed. A fertőzés a vegetatív fázisban főként hűvös és nedves időjárás esetén jelent veszélyt. A baktérium a sztómákon vagy a rovarok, fagy vagy fizikai behatások okozta sérüléseken keresztül támad. A fertőzéshez vízre van szükség, a kórokozó a fröccsenő vízzel (öntözővízzel) kerül a növényre. A Pseudomonas syringae. pv. maculicola a fertőzött növényi szövetekben és maradványokban is áttelel.

Védekezés:

  • Vegyszeres védekezési lehetőség nincs;
  • Egészséges vetőmag használata;
  • Vetőmag forró vizes kezelése;
  • Fóliasátorban nevelt állomány megfelelő izolálása a külvilágtól;
  • Öntözési gyakorlat – fröccsenésmentes módszerek a keresztesvirágú állományokban;
  • Az elővetemény kritikus fontosságú - a baktériumok a talajban is áttelelhetnek;
  • Más kórokozók és kártevők elleni védekezés;
  • Ellenálló karfiolfajták.

LÁGYROTHADÁS

Kórokozó: Pectobacterium spp. (syn. Erwinia spp.); Pectobacterium carotovorum, Pectobacterium carotovorum ssp. atrosepticum, Pectobacterium versatile, Pectobacterium odoriferum and Pseudomonas cichorii és P. marginalis.

Gazdanövények: A legtöbb leveléért, virágáért termesztett káposztaféle és gyökérzöldség.

Előfordulás és jelentőség: A lágyrothadás világszerte az egyik legtöbb kárt okozó növénybetegség, mely számos növénykultúrát, így a káposztaféléket is veszélyezteti. A tünetek a szántóföldön is jelentkezhetnek, de a kórokozó főleg a tárolás során okoz károkat a káposztában, karfiolban, kínai kelben, kelkáposztában, fehérrépában stb. A becslések szerint a betakarítás utáni veszteségek a termés 15-30 százalékát is kitehetik.

 

Tünetek, hasonló tüneteket okozó állapotok: A lágyrothadás tünetei minden növényi részen (leveleken, szárban, gyökereken) megjelenhetnek. A fertőzés kezdetben apró, vizenyős foltok formájában jelentkezik, amelyek gyorsan megnagyobbodnak, majd a károsodott szövetek megbarnulnak és felpuhulnak. Súlyos esetben az egész növény elrothad. A baktérium főként nedves és meleg időjárási körülmények közt, tápanyaghiány esetén és kiegyensúlyozatlan tápanyagellátás mellett (pl. túl sok nitrogén) szaporodik fel. A növények könnyen megfertőződnek, mivel a lágyrothadás kórokozói a talajban gyakran előforduló baktériumok. A fertőzés rovarok, fagy vagy fizikai behatások okozta sérüléseken keresztül történik.

Image
13. ábra: Lágyrothadás tünetei Forrás: www.omafra.gov.on.ca/IPM/english/brassicas/diseases-and-disorders/bacterial-soft-rot.html

Életciklus: A lágyrothadást okozó baktériumok a talajban, a táblákon, a termesztő berendezésekben, a szennyezett szerszámokon, konténereken, a tárolás során a fertőzött friss árun és bizonyos rovarokban telelnek át. A kórokozók elsősorban a kiültetés és növényápolás során, illetve a kártevők által okozott sebeken, a túl gyors növekedés miatt megjelenő repedéseken, a perzselés által okozott foltokon, fagyási sérüléseken stb. keresztül jutnak be a növényekbe. A fertőzésnek szántóföldön a pangóvizes, rossz vízvezetésű talaj, az esőzés és a meleg, a szállítás és a tárolás során pedig a magas páratartalom kedvez. A fertőzéshez a növény epidermiszének nedvesnek kell lennie. Az optimális hőmérsékleti tartomány 18° és 35°C között van; a kórokozó minimum 2-6°C-ot igényel, és maximum 35-41° C-ot visel el. 50° C feletti hőmérsékleten a baktérium elpusztul.

 

Védekezés:

  • Vegyszeres védekezési lehetőség nincs
  • Ellenálló fajták
  • Rovarkártétel megakadályozása
  • Fertőzött növények elégetése
  • Betakarítás idejének helyes megválasztása (ne legyenek nedvesek a körülmények)
  • Túlzott nitrogénbevitel elkerülése
  • Ahol megvalósítható a vetésforgóban kukorica, fűfélék, lucerna, apró magvú gabonafélék vagy lóhere beiktatása
  • Biológiai védekezés endofita baktériumtörzsekkel
  • Kerüljük a rossz vízvezetésű talajt, a rosszul szellőző és árnyékos területeket, az esőztető öntözést és a túlöntözést (pangó vizet).

FEKETEERŰSÉG

Kórokozó: Xanthomonas campestris pv. Campestris 

Gazdanövények: Minden termesztett káposztaféle és néhány keresztes gyom.

Előfordulás és jelentőség: Ez a betegség viszonylag gyakran előfordul, de sokszor nem foglalkoznak vele. A legnagyobb veszteségek a káposztában és a karfiolban jelentkeznek. Európában közönséges.

 

Tünetek, hasonló tüneteket okozó állapotok: Jellegzetes tünetnek számítanak a levelek szélén jelentkező, kezdetben V alakú foltok, amelyek sárgák, majd később megbarnulnak és elhalnak. A barna területeken belül az erek gyakran feketék, bár ez a tünet nem mindig látható. A súlyosan fertőzött levelek elszáradhatnak és lehullhatnak. Szisztémás fertőzés esetén a levélnyél és a szár edénynyalábjai is elfeketedhetnek. Ezek a tünetek nehezen téveszthetők össze a más kórokozók által okozott szimptómákkal. Hidegben a tünetek nem feltétlenül jelentkeznek. Ha az elhalás több külső levelet érint, a fej belseje megrothadhat. A súlyosan fertőzött fiatal növények elpusztulhatnak. A magnak termesztett növények becői is megfertőződhetnek.

Image
14. ábra: Xanthomonas campestris pv. campestris Forrás: https://www.ipmimages.org/browse/detail.cfm?imgnum=1574934
Image
15. ábra: Xanthomonas campestris pv. campestris Forrás: https://www.forestryimages.org/browse/detail.cfm?imgnum=1576212

Életciklus: A baktérium a növényi maradványokon és a vetőmagon telel át. A magokból fertőzött növények fejlődnek ki, melyek szervezetében a baktérium az edénynyalábokon keresztül terjed. Amikor a baktérium a talajból fertőz, a tünetek levélszéleken jelennek meg, ahol a víznyílások szolgálnak behatolási pontként. A fertőzéshez felfröccsenő víz (öntözés, csapadék) szükséges. Hidegebb éjszakákon a növény a víznyílásokon keresztül vizet választ ki, ami nappal a baktériumokkal együtt újra felszívódik. A meleg nappalok és a hűvös éjszakák tehát kedveznek a betegség terjedésének. A kórokozó számos keresztesvirágú gyomnövényen fel tud szaporodni.

 

Védekezés:

  • vetésforgó
  • a keresztesvirágú gyomok eltávolítása a területről
  • mélyszántás a fertőzött növényi maradványok lebomlásának gyorsítására
  • esőztető öntözés kerülése (ami azonban kedvezhet a kártevőknek!)
  • rezisztens fajták (kevés van)
  • vetőmagok fertőtlenítése (pl. nátrium-hipokloriddal)
Vírusok listája:


  • TARLÓRÉPA MOZAIK (TUMV), KARFIOL MOZAIK (CAMV), TARLÓRÉPA SÁRGA MOZAIK (TYMV) 

 

További információkért kövesse ezt a linket.

A baktériumok listája:


  • LEVÉLFOLTOSODÁS 

  • FEKETEERŰSÉG 

  • LÁGYROTHADÁS 


További információkért kövesse ezt a linket.
A gombák listája:


  • PALÁNTADŐLÉS

  • GYÖKÉRGOLYVA 

  • FÓMÁS BETEGSÉG 

  • VERTICILLIUMOS HERVADÁS 

  • ALTERNÁRIÁS LEVÉLFOLTOSSÁG 

  • PERONOSZPÓRA 


További információkért kövesse ezt a linket.
A rendellenességek listája:

  • ÖDÉMÁK 

  • LEVÉLSZÉLEK BARNULÁSA 

  • SZÁR KIÜREGESEDÉSE 


További információkért kövesse ezt a linket.

A Kártevök listája:

  • FÖLDIBOLHÁK 

  • KÖZÖNSÉGES LISZTECSKE 

  • REPCEDARÁZS 

  • KÁPOSZTA-GUBACSSZÚNYOG 

  • ORMÁNYOSBOGARAK 

  • DOHÁNYTRIPSZ 

  • KÁPOSZTAMOLY 

  • BAGOLYLEPKÉK 

  • KÁPOSZTALEPKE ÉS REPCELEPKE 

  • KÁPOSZTA-LEVÉLTETŰ 

  • TAVASZI KÁPOSZTALÉGY 


További információkért kövesse ezt a linket.
© 2024 INPACT project .