UBORKA - GOMBÁS BETEGSÉGEK

Ha a növény túl sok levelet veszít, a hozam jelentősen csökken. A legfiatalabb levelek (mielőtt a végső nagyságuk felét elérnék), a szárak, a levélnyelek és a termések nem fertőződnek meg.

Esetenként a korai tünetek összetéveszthetők a mozaikvírusok okozta tünetekkel, de utóbbi esetben a sárga foltok nem szögletesek (nem határolják le őket a levélerek), és a foltok alsófelületén nem alakul ki penészgyep. A mozaikosodás a legfiatalabb leveleket is érinti.

Életciklus:
A gomba a mediterrán térségben mind a termesztett, mind a vadon élő uborkaféléken képes áttelelni. A fertőzés a nyár folyamán a szél és a légáramlatok révén fokozatosan terjed északnyugat felé. A fertőzött levelek inokulumforrásként szolgálnak a szomszédos levelek és növények számára. Az állományon belül a spórákat a szél, az eső, valamint az esőztető öntözés során a vízcseppek terjesztik. A nedves és viszonylag meleg időjárás kedvez a betegség terjedésének. A fertőzéshez elengedhetetlen a víz jelenléte a leveleken. Az optimális hőmérséklet 18 és 23 °C között van. Ilyen körülmények között a ciklusok mindössze 3-4 napig tartanak, és védelem hiányában az állomány néhány nap alatt szinte teljesen elpusztulhat. A peronoszpóra gond nélkül elviseli a 30 °C feletti hőmérsékletet is.

Védekezés:
Egyik védekezési módszer sem 100 %-os hatékonyságú, de együttesen alkalmazva csökkenthetik a veszteségeket:

• ellenálló fajták;
• korai vetés;
• olyan területek kijelölése, illetve a táblák olyan kialakítása, ami lehetővé teszi az állomány megfelelő szellőzését és a páratartalom csökkentését a lombozatban;
• túlzott mértékű esőztető öntözés kerülése. Lehetőleg késő délelőtt öntözzünk, hogy a levelek gyorsan felszáradjanak. Ha lehetséges, használjunk csepegtető/csörgedeztető öntözést;
• megfelelő gyomszabályozás. A gazdanövényül szolgáló gyomnövényeket (vad/ árvakelésű tökfélék) távolítsuk el a szegélyekből és sövényekből;
• a berendezéseket, szerszámokat stb. tisztítsuk meg (mossuk le) mielőtt másik táblára vinnénk őket;
• hetente ellenőrizzük az állományt;
• ha lehet, a fertőzött területeken a munkanap végén végezzünk ápolási munkákat;
• távolítsuk el és semmisítsük meg a fertőzött növényeket. Ezeket ne komposztáljuk!
• gombaölő szerek alkalmazása, ha az időjárás kedvez a betegség terjedésének. A tünetek súlyosságától függően 5-7 naponta kell permetezni;
• antagonista gombák, például Trichoderma viride és Trichoderma harzianum használata gombaölő szerek helyett. (https://jppp.journals.ekb.eg/article_149526_8eaf102a24fc79b9d035ae07b0b149b2.pdf).

PALÁNTADŐLÉS

Kórokozók: Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Aphanomyces, egyéb gombafajok.

Gazdanövények:
Mindezek a fajok meglehetősen polifágok - néhány kivételtől eltekintve valamennyi zöldség- és dísznövényfajt, a cukorrépát és a gyomnövényeket is megtámadják.

Előfordulás és jelentőség:
A betegség mindenütt előfordul, ahol zöldségeket vagy cukorrépát termesztenek, de csak kedvezőtlen körülmények között, hűvös, nedves talajon okoz komoly károkat. Uborkában akkor okoz kárt, ha a korai betakarítás miatt palántázni kell, illetve hideg és csapadékos időjárás esetén a helyre vetett állományban is.

Tünetek, hasonló tüneteket okozó állapotok:
A betegség jellemző tünete a hipokotil és gyökérszövetek rothadása és barnulása kelés után. Az érintett növény vagy hirtelen összeomlik, vagy fokozatosan elsárgul, utóbbi esetben a hajtás és a gyökerek fejlődése nagyon gyenge. Ha a gombák kelés előtt fertőznek, a magok megbarnulnak s a kelés hiányos lesz. Megtámadott szöveteket a gomba fajátók függően különböző színű micélium boríthatja.

A palántadőlés kórokozói által okozott tünetek nagyon hasonlóak, és meglehetősen nehéz megkülönböztetni őket egymástól.

Életciklus:
A kórokozók vagy talajból (Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Aphanomyces) fertőznek, vagy a vetőmaggal (Colletotrichum) terjednek. A talajból támadó kórokozók csak a gyökereket és a szár tövét fertőzik. A talajban oospórák, szkleróciumok, klamidospórák formájában vagy növényi maradványokon szaprofitaként maradnak fenn. A magról terjedő kórokozók a növény minden föld feletti részét megfertőzhetik, ezek a magokon vagy a növényi maradványokon micélium vagy konídium formájában telelnek. Mivel palántadőlést sokféle gomba okozhat, a betegség változatos hőmérsékleti és talajnedvesség-viszonyok között előfordulhat. A rossz talajszerkezet, a savas kémhatás, a rossz tápanyag-ellátottság és a nitrogénfelesleg, valamint az alacsony fényintenzitással kombinált magas hőmérséklet valamennyien hajlamosító tényezők.

Védekezés:

• egészséges, minősített vetőmag;
• gombaölő szeres csávázás;
• talajfertőtlenítés (csak palántázásnál)
• jó szerkezetű talaj, kiegyensúlyozott pH-érték;
• helyes művelési gyakorlat: megfelelő tőtáv, kiegyensúlyozott trágyázás, a hőmérséklet és a fényintenzitás közötti összefüggések észben tartása (alacsony fényintenzitás esetén kerüljük a túl magas hőmérsékletet);
• mulcsozás a talajhőmérséklet növelésére
• gombaölő szerek alkalmazása.
• a Trichoderma tartalmú komposzt hatékonyan visszaszoríthatja a palántadőlés kórokozóit. (https://www.pphouse.org/upload_article/97431566_9_IJEP_May_2022_Kumhar.pdf).

UBORKA LISZTHARMAT

Kórokozó: Erisyphe cichoraceum, Podosphaera xanthii

Gazdanövények:
Az uborka lisztharmat kialakulásáért két kórokozó felelős: az Erysiphe cichoracearum és a Podosphaera xanthii.

Előfordulás és jelentőség:
Egyes években a szabadföldi uborkában erős járványok jelentkezhetnek, de a terméskiesés nem jelentős.

Tünetek, hasonló tüneteket okozó állapotok:
A betegség tipikus tünete a levél színén és fonákán egyaránt megjelenő fehér, poros bevonat. A levelek később megsárgulnak és elhalnak. A szárak és a levélnyelek is fertőzöttek lehetnek, de a termés nem károsodik.

Életciklus:
A lisztharmat a növényi maradványokon lévő szaporítóképletekkel telel át. Amikor a hőmérséklet késő tavasszal felmelegszik, másodlagos spórák (konídiumok) képződnek, amelyek a széllel a levelekre jutva fertőzést okoznak. Amikor meleg, száraz időszakok enyhe esővel vagy éjszakai harmattal váltakoznak, betegség gyorsan terjed, de a tavaszi-nyári időszakban egyébként se korlátozza szinte semmi, mivel a lisztharmat nem igényli folyékony víz jelenlétét a leveleken, és nagyon széles hőmérséklet-tartományban, 10 és 35 °C között képes fejlődni. A fertőzés után a lisztharmat száraz körülmények között is jól fejlődik. A fertőzött szövetek további spórákat képeznek, melyek a széllel tovább terjesztik a betegséget a táblán. A spóratermelés-terjedés-fertőzés ciklus egész nyáron át folyamatosan zajlik. Amikor nyár végén lehűl a hőmérséklet, a gomba a konídiumok helyett szaporítóképleteket hoz létre, amelyek áttelelő spórákat tartalmaznak.

Védekezés:

• Gombaölő szerek
• Ellenálló fajták
• Megfelelő tőtáv
• Növényi maradványok, gyomok, árvakelés eltávolítása

A leveleken először világosabb foltok jelennek meg, amelyek gyorsan növekednek, összeolvadnak, majd az érintett szövetek elhalnak, és a folt kihullik. Nedves időszakokban a foltokon rózsaszínű konídiumok láthatók. Hasonló foltok a levélnyélen is előfordulnak. A termésen nedves, besüppedt foltok alakulnak ki, melyek növekedése a leszedett termésen sem áll le.

Életciklus:
A gomba a fertőzött növényi maradványokban és magokban marad fenn. A spórák a fertőzött leveleken és termésen képződnek, és a fröccsenő esővel és öntözővízzel, illetve mechanikus úton (kézzel, szerszámokon) könnyen terjednek. A betegség meleg, párás körülmények között jelenik meg, először a szezon közepén vagy végén, a lombkorona záródása után. Csapadékos nyáron a betegség igen súlyos formát ölthet.

Védekezés:

• Rezisztens fajták.
• Egészséges vetőmag, megbízható forrásból. Fertőzött növényről ne fogjunk magot!
• Vetésforgó. Ugyanarra a területre három éven belül ne kerüljön tökféle növény.
• Csepegtető öntözés, felületi öntözés, vagy más módszerek gondos alkalmazása, hogy a lombozat ne legyen nedves.
• Az ápolási munkákat lehetőleg száraz időben végezzük.
• Kiskertekben a szezon végén távolítsuk el és semmisítsük meg a fertőzött indákat.
• A fertőzött területen végzett munka után tisztítsuk meg és fertőtlenítsük a szerszámokat, és tisztítsuk meg a lábbeliket.