GYÖKÉRZÖLDSÉGEK - BAKTÉRIUMOK

Leírás: A R. solanacearum pálcika alakú Gram-negatív baktérium egyetlen poláris ostorral. Azonosítása Szudán fekete B vagy Nílus-kék pozitív festési reakció alapján történik. A gyűrűsrothadást okozó Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus széles körben elterjedt Észak-Amerikában, Európában, Dániában, Németországban, Finnországban és Görögországban. Hűvös éghajlaton könnyen megtelepszik.

Gazdanövények: A betegség akár a burgonyanövény hervadását is okozhatja, de a legsúlyosabb tünetek a gumókon jelentkeznek. A szállítóedények gyűrűje kezdetben barnás elszíneződést mutat (innen a „barnarothadás” elnevezés), majd a gumó teljesen elrohad. A rügyekből és a szemölcsökből szürkésfehér váladék szivároghat.

Előfordulás és jelentőség: A Ralstonia solanacearum okozta barnarothadás világszerte elterjedt a meleg és mérsékelt égövi régiókban. Európában Portugáliában, Olaszországban, Görögországban és Svédországban, valamint a közelmúltban Belgiumban és Hollandiában is előfordultak járványok. A barnarothadás invazív, széles körben elterjedt, alkalmazkodóképes, gyors terjedésre képes betegség

Tünetek: A barnarothadás meleg időben a növények hervadását, fonnyadását és a levelek száradását okozza. A tünetek a növény fejlődésének bármely szakaszában jelentkezhetnek. A fertőzött edénynyalábok sötétbarna csíkok formájában jelennek meg. A betegség a növényben hosszú ideig lappanghat. A szárakból szivárgó ragacsos, tejszerű fehér váladék mindig bakteriális fertőzésre utal. A „szár

szivárgásteszt” értékes diagnosztikai eszköz a barnarothadás szántóföldi kimutatására.

Életciklus: A fertőzést elsősorban a fertőzött vetőburgonyával és a szennyezett maradványokkal kerül ki a szántóföldre, ahol az öntözővízzel, a termesztő eszközökkel, illetve rovarokkal és fonálférgekkel terjed. Az észak-európai járványokban a szennyezett víz kulcsfontosságú tényező. A burgonyát károsító rovarkártevők és az olyan, burgonyafélékhez tartozó gyomnövények jelenléte, mint az ebszőlő csucsor és a fekete csucsor, szintén hozzájárulhatnak a betegség terjedéséhez.

Védekezés: A vetőburgonyagumót és vetőmagot mindig ellenőrzött termesztésből szerezzük be, ahol igazolható, hogy a terület az elmúlt két tenyészidőszakban betegségektől mentes volt. Használjunk sérülésektől mentes vetőgumót. Alkalmazzunk vetésforgót, a fogékony növények kihagyásával. Toleráns burgonyafajták is kaphatók, de ezeket gondosan kell kiválasztani, figyelembe véve, hogy a kórokozó számos faja és törzse közül melyek vannak jelen a területen. Rendszeresen tisztítsuk és fertőtlenítsük az összes gépet, berendezést, konténert, járművet és tárolóhelyiséget. A fertőzött gumókat el kell különíteni és meg kell semmisíteni.

A fertőzött területet inkább használjuk mezőgazdasági hulladékok vagy hígtrágya lerakására, majd legeltetésre és kaszálásra. Az EU-ban termesztett, osztályozott vetőburgonya mindig ellenőrzött körülmények közül származik. A háznál termelt vetőanyag kockázati forrást jelent.

Karantén kórokozó: Az EU növény-egészségügyi irányelve és a 2006. évi növény-egészségügyi rendelet értelmében a kórokozókat hordozó bármely növényi anyag behozatala tilos. A barnarothadásról szóló irányelv kifejezetten meghatározza a betegség felszámolására irányuló védekezési intézkedéseket.