GYÖKÉRZÖLDSÉGEK - GOMBABETEGSÉGEK

A betegség a leveleket, a szárat és az ernyős virágzatot támadja meg. A fehér, filces foltok először az alsó leveleken jelennek meg, majd átterjednek a csúcshajtásokra is. A fiatal leveleken apró, kör alakú, fehér, porzó felületű foltok jelennek meg, amelyek lassan megnagyobbodnak, és belepik a levélkéket. A fertőzött leveleken enyhe klorózis vagy sárgulás jelenhet meg. A fehér micélium és a porszerű spórák tömegei gyakran egész leveleket beborítanak. A fertőzött lombozat törékennyé válik, súlyos esetekben végül megbarnul, elszárad és elhal. A fertőzött virágszárak megbarnulhatnak, ami a virágzat korai elhalásához vezethet.

Életciklus: A kórokozó a sárgarépán és a rokonfajok közé tartozó gyomnövényeken telel át. A levegőben terjedő spórák nagy távolságokra is eljuthatnak. A lombozatban a tünetek általában csak a teljesen kifejlett leveleken jelentkeznek, és a levelek még az igen erős fertőzéseket is túlélhetik. A fertőzésnek és a tünetek kialakulásának kedvez, ha az esti és reggeli órákban. magas a páratartalom.

Védekezés: Termesszünk toleráns fajtákat és biztosítsuk az állomány megfelelő erőnlétét. Az újonnan vetett sárgarépát különítsük el a már fertőzött tábláktól. A gombaölő szerek alkalmazása csak azokban a ritka esetekben akkor gazdaságos, amikor a betegség egyébként kárt okozna. Megelőzésként kéntartalmú szerek használhatók.

SCLEROTONIA ROT

Kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum

Leírás: A gomba fehér micéliumot hoz létre a fertőzött szöveteken. A fekete szkleróciumokból micélium vagy apotéciumok fejlődnk. Utóbbiak mikroszkopikus aszkospórákat termelnek, amelyek a sérült vagy öregedő sárgarépa- vagy petrezselyemlevelekre kerülve a növényeket megbetegítik.

Gazdanövények: Gyökér- és levélzöldségek, repce, napraforgó, uborka stb. összesen 408 faj 278 nemzetségből).

Előfordulás és jelentőség: A Sclerotinia sclerotiorum az egyik legfontosabb és legelterjedtebb növényi kórokozó, és a sárgarépa legpusztítóbb betegsége. A növényeket a tenyészidőszakban is megtámadhatja, de leggyakrabban tárolási betegséget okoz. A gomba a talajból fertőz. az egyébként tünetmentes, betárolt karógyökereken nedves körülmények közt szklerócium alakulhat ki, amely aztán visszafertőzheti a talajt. Védekezésképp vetésforgó javasolt, de mivel a Sclerotinia polifág kártevő, az antagonista gombákkal végzett fertőtlenítés még jobb megoldás, ezzel a fertőzés esélye minimálisra csökkenthető.

Tünetek:

A Sclerotonia. sclerotiorum fertőzés bármely fejlődési szakaszban előfordulhat, gyökérrothadást, hervadást és a növény összeomlását okozva. A gomba a nyaknál támadja meg a gyökereket, és a tárolt répa rothadását okozza. A fertőzött gyökerek a normálisnál sötétebbnek tűnnek. A tárolás során (vagy már a szántóföldön) lágy, vizes rothadás alakul ki. A betegség a gyökerek közötti érintkezéssel gyorsan terjedhet. A Sclerotinia okozta lágy rothadás különbözik a rhizoctoniás száraz rothadástól. A baktériumos lágyrothadás nyálkás és büdös. A baktériumok gyakran másodlagos kórokozókként jelennek meg a Sclerotinia és más gombák miatt kialakuló rothadó részeken.

Életciklus: A szkleróciumok olyan tartós túlélő képletek, melyeket a gomba a talajban fejleszt. Nedves időjárás vagy öntözés után kicsíráznak, és apotéciumokat és aszkospórákat termelnek. A fertőzés a szkleróciumok közelében lévő vagy azokkal érintkező levélszöveten keresztül történik. A gomba csak nedves talajon aktív.

Védekezés: A 3 éves vetésváltás gabonafélékkel, kukoricával vagy más, nem a gazdanövények közé tartozó fajokkal csökkentheti a szkleróciumok mennyiségét a talajban. A Sclerotinia populációt gyérítheti a mélyszántás, az árasztás, a megfelelő öntözési rendszer, a gazdaként szolgáló gyomnövények eltávolítása, a megfelelő káliumellátás és a nitrogénfelesleg csökkentése. A sűrű, hézagmentes lombozat alatt a talaj közelében, illetve a levelek közt magas lesz a páratartalom, ami ideális környezetet teremt a fertőzéshez. Ezek a feltételek elkerülhetők a megfelelően szellős lombozat kialakításával. A sorok összeérő lombozatának megnyírása javíthatja a sorok közötti szellőzést, és lehetővé teszi a levelek gyorsabb száradását. A fajták ellenálló képessége eltérő, de jelenleg a domináns rezisztencia nem nyújt megfelelő védelmet. A biogazdálkodásban a Coniotirium diplodiella antagonista gomba alkalmazható a Sclerotinia ellen. A betakarítás utáni gyors hűtés és a 0 °C-on való tárolás csökkenti a rothadásos tünetek megjelenését. A gombaölő szeres kezelés védelmet biztosíthat, de az engedélyezett gombaölő szerek száma korlátozott. A szabályozott tárolás (szabályozott levegőhőmérséklet és szellőzés) hasznos eszköz a betegségek terjedésének minimalizálására. A tárolt gyökereket rendszeresen ellenőrizni kell, a rothadó gyökereket pedig el kell távolítani és el kell égetni, mielőtt a tárolási terület szennyeződne.

Kórokozó: Botryotinia fuckeliana (anamorph - Botrytis cinerea)

Leírás: A fertőzött részek külső felszínén a gomba szürke micéliumot, illetve apró, szőlőszerű fürtökben mikroszkopikus méretű konídiumok (ivartalan spórák) tömegeit termeli. Ezek halvány szürke vagy barna színűek.

A fertőzött szöveteken vagy a micéliumon hamarosan a fekete, kemény, 1-15 mm átmérőjű szkleróciumok is megjelennek. A szkleróciumok általában konídiumokat, illetve esetenként fertőző hifákat termelnek, amelyek közvetlenül behatolnak a növénybe. A szkleróciumok apotéciumokat (ivaros termőtesteket) is létrehozhatnak, ez utóbbiak aszkospórákat termelnek, amelyek szintén fertőzőképesek.

Gazdanövények: A szürkepenész jelentős károkat okoz a tárolt sárgarépán, paszternákon, mangoldon, céklán, endívián, cikórián, fehérrépán stb. A szántóföldön a gomba gyökér- és levélzöldségeket, a napraforgót, a repcét, a padlizsánt, a paprikát és számos egyéb haszonnövény termését is megfertőzheti.

Előfordulás és jelentőség: A botritiszes rothadás a zöldség- és gyümölcskultúrák súlyos károkat okozó betegsége, amely virágok és termések rothadását, gyümölcsrothadást, hervadást, rügyrothadást, szárrákot, levélfoltosságot, a hagymafélék rothadását és gyökérrothadást okoz. Különösen a hűtve tárolt termények esetében és szállításkor jelenthet problémát, mivel a zsenge szöveteket, a legyengült vagy sérült, illetve az öregedő vagy elhalt részeket veszi célba.

Tünetek:

A fertőzött növényi részek elszíneződnek, vizenyős foltok jelennek meg rajtuk, melyeken hamarosan a szürkétől a szürkésbarnáig terjedő penész jelenik meg. A fiatal növényeket elpusztítja, a rothadó szöveteken itt is szürke penész alakul ki. A palántadőlés főleg hidegágyakban és a szántóföldön jellemző. A sárgarépa vagy a petrezselyem gyökereit a repedésekbe, mechanikai eredetű sérülésekbe vagy rovarok okozta sebekbe jutó konídiumok okozzák.

Életciklus: A Botrytis cinerea micélium formájában a talajban vagy a a növényi maradványokon telel át micélium, vagy fekete, kemény, lapos vagy szabálytalan szkleróciumok formájában. A talajban gyorsan terjed. A csírázásához hasznosítható vízre és nedves felületekre van szüksége. Gyakori az üvegházban termesztett növényeken, különösen tavasszal és ősszel, amikor a szellőzőnyílások éjszakára zárva vannak. A fertőzés a raktárakba betakarított gyökereket szennyező levélmaradványokkal kerül be. A gomba gyökérről gyökérre fizikai érintkezéssel vagy a levegőben terjedő spórák révén terjed. A botritisz a 0 és 10 °C közötti hőmérsékleten tárolt zöldségek fontos károsítója. A konídiumokat a nedves légáramlatok, a fröccsenő víz, a szerszámok és a ruházat viszi az egészséges növényekre, ahol azok újabb fertőzéseket indítanak el.

Védekezés: A szürkepenész megjelenésének kockázata minimálisra csökkenthető, ha nem alkalmazunk esőztető öntözést, lehetőleg reggel öntözünk, és ügyelünk a megfelelő tőtávra. Használjunk jó minőségű vetőmagokat, és kerüljük a nehéz talajok, a túlzsúfoltságot és a túltrágyázást. A talajt a termesztő berendezésekben és a magágyban tartsuk szárazon, megfelelő légmozgás biztosítása és felszíni öntözés alkalmazása mellett. A zöldségeket hűvös, magas páratartalmú és fagypont közeli hőmérsékletű környezetben tároljuk. Betakarítás után a növényi maradványokat gyűjtsük össze, távolítsuk el és semmisítsük meg. A lombkezelésre engedélyezett gombaölő szerek ritkák, sok országban nem is érhető el ilyen készítmény.

IBOLYASZÍNŰ GYÖKÉRROTHADÁS

Kórokozó: Helicobasidium purpureum (anamorph: Rhizoctonia violacea)

Leírás: A Helicobasidium purpureum gomba lila színű, válaszfalakkal tagolt micéliumot képez a talajban vagy a fertőzött növényi szövetekben, Bazidiumot ritkán, főleg tavasszal fejleszt, hosszú, buzogány alakú bazidiospórákkal.

Gazdanövények: A Rhizoctonia violacea a sárgarépa, zeller, petrezselyem, répafélék, burgonya, napraforgó és számos más zöldség és szántóföldi növény károsítója.

Előfordulás és jelentőség: A Rhizoctonia violacea a gyökérzöldségek fontos kórokozója, amely a szántóföldön és a tárolás során egyaránt a termés rothadását okozhatja. A betegség a közép-európai és mediterrán országokban általában nyár közepén jelenik meg a szántóföldön. Tipikus tünete, hogy a sárgarépa vagy a petrezselyem lombozatának legfelső része foltokban elhal.

Tünetek:

A Stemphylium radicinum a szántóföldön hervadásos tüneteket okoz: a fertőzött lombozat megfeketedik és elhal. A gyökérfertőzés apró, fekete foltok formájában jelentkezik, a gyökér a betegség hatására elágazhat. A tárolt sárgarépán a foltok kerekek, enyhén bemélyedőek. A gyökérnyakon, a gyökércsúcson és a karógyökér belsejében fekete rothadás alakul ki.

Életciklus: A Stemphylium radicinum a talajban lévő növényi maradványokon is megél, de a fertőzés legfontosabb forrását valószínűleg a fertőzött magvak jelentik. A gyökérzöldségek tárolása során a fertőzött tárolóhelyiségekből indul ki a fertőzés. A betegség 92% feletti relatív páratartalom és 28°C hőmérséklet mellett terjed igazán gyorsan, de a gomba fejlődése már 0,5°C-on is beindul.

Védekezés: Megfelelő termesztési gyakorlat, pl. helyesen alkalmazott vetésforgó, vetőmagok kezelése forró vízzel vagy gombaölő szerrel, raktárak takarítása és fertőtlenítése, alacsony hőmérséklet és páratartalom fenntartása, csávázás. A gomba ellen az antagonista Trichoderma-fajok is felhasználhatók.

CERKOSPÓRÁS LEVÉLFOLTOSSÁG

Kórokozó: Cercospora carotae

Leírás:

A Cercospora carotae levélfoltosságot okoz. A fertőzött levelek hajlamosak pöndörödni. Az apró, kör alakú, barnás vagy szürkés foltok szegélye jellegzetesen sötét. A beteg levelek elszáradnak és elhalnak. A gomba a fiatalabb leveleket és növényeket támadja meg, de a levélnyélen és a száron is okozhat elváltozásokat, ami a lombozat elhalását okozhatja.

Gazdanövények: Sárgarépa.

Előfordulás és jelentőség: A cerkospórás levélfoltosság széles körben elterjedt betegség, jellemzően júliusban és augusztus elején jelentkezik, és forró vagy párás időben gyorsan terjed. Kevésbé jelentős, mint más betegségek, például az Alternaria vagy a Sclerotinia, de súlyos lombhullást okozhat. Öntözött területeken hamarabb megjelenik, és új védekezési módszereket igényel. A levélzöldségekben jelentős gazdasági kárt okozhat a terméscsökkenés miatt.

Tünetek:

Életciklus: A Cercospora a talajban a növényi maradványokban telel át. Az időjárási viszonyoktól függően a vegetációs időszakban több fertőzési ciklusa is kialakulhat. Magról is fertőzhet. A betegség magas hőmérséklet és nedves időjárási körülmények mellett jelentkezik.

Védekezés: A betegség ellen a növényi maradványok eltávolításával, vetésforgó alkalmazásával, ellenálló fajták használatával és gombaölő szerek alkalmazásával védekezhetünk.

GYÖKÉRFEKÉLY

Eseti kórokozó: Pythium

Leírás: A cukorrépán számos vetőmaggal terjedő kórokozó okozhat gyökérrothadásos tüneteket, így pl. a Phoma betae, a Fusarium spp. és az Alternaria tenuis. Ugyanilyen tüneteket okoznak egyes talajlakó gombák is, mint pl. a Pythium spp., Aphanomyces spp., Fusarium spp. and Rhizoctonia solani. A vizsgált területeken a talajok10-90%-a fertőzött, ami általában a táblák 5-10%-ának újravetését teszi szükségessé, és a terméshozamot 25-40%-kal csökkenti. Az egyenetlen állomány miatt az egészséges cukorrépa túlburjánzik, cukortartalma csökken, és betakarításkor károsodik. Az ilyen állományokban a betakarítási veszteségek elérhetik a 25-40%-ot is.

Életciklus: A magról terjedő kórokozók meleg, esős időben akár 10-15%-kal is csökkentik a cukorrépa csírázóképességét, elszaporodnak a mag felszínén, és károsítják a csírát. A talajban élő kórokozók felszaporodásának kockázatát a humusztartalom és a vetés előtti körülmények határozzák meg. Kedvező körülmények közt járvány alakul ki, a kelés elhúzódik és a kórokozók súlyos károkat okoznak- https: //agro.bayer.co.hu/termekek/karositok/korokozok/?id=95 

Védekezés: hiperprazita gombafajok
A Pythium oligandrum hiperparazita gombával a növényeket károsító és a sejtfalat lebontó gombák ellen védekezhetünk. A kezelés serkenti a növények védekezési reakcióit, amelyek gátolják a patogén mikroorganizmusok növekedését. A gomba különböző kultúrákban a kórokozók széles köre ellen hatásos (pl. Alternaria, Botrytis cinerea, Fusarium,  Phytophthora okozta gyökérrothadás, fehérpenész és verticilliumos hervadás), a biogazdálkodásban is használható, és ideálisan kombinálható megelőző kezelésekkel.

Ref.: https: //www.kite.hu/tudastar/polyversum-gombaval-a-gombak-ellen/286)

ALTERNÁRIÁS LEVÉLFOLTOSSÁG

Kórokozó: Alternaria dauci (syn. Alternaria porri f. sp. dauci)

Gazdanövények: Az Alternaria dauci a sárgarépát, a petrezselymet és az édesköményt fertőzi meg.

Előfordulás és jelentőség: Kedvező körülmények között a betegség okozta foltok egymásba olvadnak, ami a levélkék fonnyadását és elhalását okozza, a tünetek a perzselésre emlékeztetnek. A betegség a vegetációs időszak vége felé, általában augusztus végén és szeptemberben okozza a legsúlyosabb tüneteket az idősebb szöveteken. A foltok könnyen összetéveszthetők a gyomirtószerek okozta tünetekkel.

Életciklus: Az alternáriás foltosság kórokozója egy gomba. A betegség az érési időszakban a rosszul szellőző, sűrű lombozatban gyorsan terjed a növények idősebb levelein. A fertőzött leveleken spórák termelődnek, amelyek megfertőzik a fiatalabb leveleket és megtámadják a gyökereket. Az Alternaria a vetőmagon és a növényi maradványokon, valamint vadon termő növényeken és magvakon telel át. Hűvös, párás körülmények közt gyorsan szaporodik.

Védekezés: Vessünk igazoltan Alternaria-mentes vetőmagokat. A növényi maradványokat forgassuk be, használjunk vetésforgót, és ne termesszünk sárgarépát a fertőzött területek közelében. Használjunk vetőmagkezelő szereket, például tiram tartalmú.