CSONTHÉJASOK - BAKTÉRIUMOK

Forrás:  EPPO database

Előfordulása, fontossága:
A baktérium elsősorban faiskolákban és fiatal fákon okoz kárt, ahol a gazdasági veszteség jelentős lehet. Gyakran támad meg csonthéjasokat, faiskolai szaporítóanyagot, szőlőtőkéket, díszfákat, valamint kétszikű növényeket, például a napraforgót, a muskátlit, a dáliát. Meg kell semmisíteni azokat a növényeket, melyek gyökerén vagy gyökérnyakán golyvák vannak. A golyvás növények értékesítése tilos! A kórokozó csupán sebeken keresztül képes fertőzni a talajból. Fejlődése nagy valószínűséggel a vegetációs időszakban megy végbe. Nyugalmi állapotban a golyvák fejlődése megszakad, míg a vegetáció és a tápanyag növekedése elősegíti azt. A baktérium az elhalt golyvából a talajba kerül, ahol évekig fertőzőképes marad. A baktérium által okozott golyvák akadályozzák a víz-és tápanyagszállítást a gyökér szállítószövetében, és ezáltal komoly elváltozások jönnek létre.

Tünetek:
A baktérium golyvákat hoz létre a gyökéren és a gyökérnyakon. A pálcika alakú, 1-3 u hosszúságú baktérium telepeket alakít ki. Először apró, borsónyi méretű, fehér golyvák jelennek meg, melyek gyorsan fejlődnek, majd növekednek, elfásodnak, elhalnak és szétmállanak, eközben színük fokozatosan sötétbarnává válik. A fertőzött fák elszáradnak és elpusztulnak. Vegetatív és generatív fejlődésük visszamarad. A kórokozó a nedves, tápanyagokban gazdag talajt kedveli.

Forrás saját kép

Kórokozó életmódja:
A pálcikás kórokozók egyesével vagy rövid láncokban fejlődnek. A baktériumok nem termelnek spórákat. A sejtet nyálka fogja körbe. Az elkülönített törzs fertőzőképessége nagyon változó, és csupán a fiatal golyvákban lehet nyomon követni. Valójában a kórokozó sejtburjánzást okoz, mely aztán magától folytatódik. Így a beteg sejt különbözik az egészségesektől olyan szempontból, hogy rendhagyó módon fejlődnek.

Védekezés:
A gyökérgolyva elleni védekezés nem könnyű feladat. Mivel a kórokozó tipikus sebparazita, minden olyan eljárás elősegíti a sikeres védekezést, mely csökkenti a sebek számát a gyökéren és a gyökérnyakon. Részmegoldás lehet talaj és a szaporítóanyag fertőtlenítése telepítés előtt. A golyvás fákat nem lehet meggyógyítani, ezért rendkívül fontos a megelőzés. Fertőzött területekről származó növényeket nem szabad telepítésre használni. A golyvás fák értékesítése tilos. A faiskolákban ki kell szűrni a fertőzött növényeket.

KAJSZI TŰZELHALÁS

Betegség előfordulása, fontossága:
A „tűzelhalás” betegséget az Erwinia amylovora (Burill) Winslow et al. baktérium okozza. A Rosaceae család mintegy 33 nemzetségébe tartozó 129 növényfajt károsítja.

A betegség a fiatal ültetvényekben jelentős. A fertőzés következtében a vesszők, ágak kérge megpuhul, és sötétebb színűvé válik, és a repedésekből, sebekből nyálkacseppek törnek elő. A kórokozó sebzéseken és természetes nyílásokon keresztül jut a levél szövetébe és a levélereken keresztül jut a levélnyélbe és onnan a hajtások edénynyalábjaiba. A fiatal zöld hajtások gyakran pásztorbotszerűen meggörbülnek. A beteg virágok megbarnulnak, megfeketednek. A virágból a baktérium a kocsányba hatol és megtámadja a gyümölcskezdeményeket is. A gyümölcsfertőzés főként erős zápor és jégverés után gyakori (Agrios 1988, van der Zwet és Keil, 1979). Az egészségesnek látszó növényi szövetekben, a tünetmentes virágokon, leveleken, gyümölcsökön a kórokozó baktériumok jelen vannak (Miller és Schroth 1970, Sutton és Jones 1975). A kórokozó a fertőzött vesszők, ágak és a törzs felrepedt kérge alatt vagy a rákos sebekben meghúzódva telel át, és tavasszal virágzás előtt onnan indul szaporodásnak. A baktérium terjed virágporral, rovarokkal, az esővel, széláramlatok útján, de terjeszthetik madarak és az ember is.
A betegség a világ mintegy 40 országában fordul elő.

Magyarországon 2019-ben Mirabolan alanyon és Mirabolanra oltott kajszi fajtákban észleltük. A betegség gyors terjedése miatt tűzelhalás nevet visel. Párás, csapadékos évjáratokban lehet a betegséggel találkozni.

Védekezés:
A megelőző jellegű mechanikai védekezéseken kívül, amely a fertőzésre utaló hajtások eltávolításában merül ki. Az éves réztartalmú lemosó permetezésekkel és a megjelenéskor a fertőzött hajtásvégek eltávolításával védekezhetünk. Figyelembe véve a csonthéjasok rézérzékenységének időszakát.

CSERESZNYE BAKTÉRIUMOS RÁKOSODÁSA

Kórokozó: Pseudomonas mors-prunorum, Pseudomonas mors-prunorum pv. persicae Prunier (őszibarackon)

Előfordulása: cseresznye, szilva, meggy, kajszibarack, őszibarack, mandula.

Előfordulás, fontossága:
A csonthéjasok elterjedt betegsége, de főként cseresznyén, meggyen és szilván okoz nagy károkat. Szinte egész Európában jelen van, de riasztó méretű károkat leginkább Angliában okoz. A virágokat és a hajtásokat ért kár 20-60% is lehet. A termés csökkenése ugyanilyen mértékű lehet. Fiatal ültetvényekben a fák részleges vagy teljes pusztulása komoly gazdasági károkat okozhat.

Tünetek:
A fertőzés leggyakrabban a rügyek körül és a gallyakon jelenik meg. A fertőzött gallyak gyakran nem hajtanak ki, és a fiatal hajtások elszáradnak.

Forrás: Gábor Vétek

Forrás: Kujani

Kórokozó életmódja:
Mivel a baktérium nyár közepére elpusztul, elkülönítését csak télen és tavasszal lehet megvalósítani. A pálcika alakú baktérium 2,5 µhosszú és 0,5 µszéles, poláris csillóval mozog. . Sebeken keresztül fertőz, de ősszel a levélalapokon keresztül is a növénybe juthat, és az edénynyalábokban szaporodik. Tavasszal a kórokozó a rákos sejtekből a fiatal részekbe kerül, ahol epifita formában marad fent. Ősszel, lombhullás előtt, amikor az időjárás nedvesebb és a levegő párásabb, a baktérium szaporodik, s a növénybe kerül. Télen megtámadja a rügyeket és a környező szöveteket. Ennek a következménye a tavaszi rügy-és gallypusztulás.

Védekezés:
A metszés megfelelő időzítése késő tavasszal jelentősen csökkentheti a fertőzés veszélyét. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra, hogy elkerüljük a felesleges sebeket. Sebkezeléssel elősegíthető a gyors kallusz kialakulás, mivel így a fertőzés valószínűsége csökken. Réztartalmú vegyszerrel történő többszöri permetezés levélhullás és a fa nyugalmi állapota idején szintén csökkenti a fertőzés veszélyét. Ilyenkor a levelek felszínén szaporodó baktériumok jelentősen gyéríthetők.

BAKTÉRIUMOS RÁKOSODÁS ÉS HIRTELEN ELHALÁS

Kórokozó: Pseudomonas syringae van H.

Tápnövény: kajszibarack, őszibarack, cseresznye, szilva, mandula, alma, körte.

Forrás: Kujani

A baktérium nagyon gyors lefolyású betegséget okoz. A hirtelen pusztulást gutaütésnek nevezik a hétköznapi szóhasználatban. A nyári hónapokban a baktérium az ágak és a levelek felszínén él anélkül, hogy bármiféle tünetet okozna. Aztán az esős ősz folyamán szaporodik, és a lehetséges sebeken keresztül a kambiumba kerül. Az elpusztult kéregszövet helyét nyílt vagy zárt rákos sebek foglalják el. A törzs a legérzékenyebb a baktériumos fertőzésre, melynek kialakulásához a fagy miatt megrepedt kéreg is hozzájárul. A 8-10 éves fák a legérzékenyebbek az apoplexia fertőzésre.

Tünetek:

Forrás: Kujani

A kéregszövet pusztulása kívülről nehezen megfigyelhető, de egy keresztmetszeti kép tisztán felfedi az okozott kárt, mivel barna és kellemetlen szaga van. Ilyen esetekben a mézgafolyás sem ritka.

Kórokozó életmódja:
Mivel a baktérium sebeken keresztül fertőz, a fertőzés rendszerint a metszési helyeken kezdődik. A pusztulás tavasszal vagy kora nyáron megy végbe. A patológiai tényezők mellett fiziológiai okok is fontos szerepet játszanak az apoplexia kialakulásában. A Leucostoma cincta gomba jelenléte nagymértékben befolyásolja a betegség súlyosságát

Védekezés
Használjuk ki a késő tavaszi metszés előnyeit. Rendkívül fontos, hogy a sebeket helyesen kezeljük, és a metszésnél használt szerszámokat sterilizáljuk. A törzsek épségét biztosítani kell. Réztartalmú vegyszerrel permetezhetünk lombhulláskor és tél végén.