CSONTHÉJASOK - ÁLLATI KÁRTEVŐK

A csonthéjas ültetvényekben a pajzstetvek megjelenése és az általuk okozott kár nagymértékben változik a fajtól és az adott évtől függően.

 

Tápnövény:
A gazdanövények száma nagyon magas. Közülük a szilván, az őszibarackon, a cseresznyén, a meggyen, bogyós növényeken, az almán és díszfákon okoz komoly károkat

 

Előfordulása, fontossága:
A csonthéjas ültetvényekben az elmúlt néhány évben csökkent a pajzstetvek által okozott kár, de teljesen megsemmisíteni nem lehet őket. Még hatásos védekezés esetén is előfordul, hogy a fák egyes részei újra megfertőződnek a gazdanövények nagy száma miatt. Számítanunk kell a pajzstetvek túlszaporodására nem csupán az elhanyagolt házi-kerti csonthéjas ültetvényeken, de a nagyüzemi telepítéseken is. Ez Európa egész területére igaz, de ezek a karantén kártevők szinte az egész világon elterjedtek.

 

Tünetek:
A pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak a fiatal fás részeken, a terméseken és a leveleken 'foltok' formájában. A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb, melynek jellegzetes tünete az ún. láz-folt. Ennek a károkozásnak a szembetűnő jele a vörös folt. Erős fertőzés eredményeképpen a termés mennyisége csökken és minősége leromlik. A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be. A közönséges pajzstetű lárvái főként leveleken szívogatnak. Jelenlétüket elszíntelenedett foltok mutatják.  

Kártevő leírása:
A közönséges és a szilva pajzstetűk egygenerációs kártevők. L2 lárva állapotban telelnek át. Májusra fényes barna színű, kidomborodó hátú nőstények fejlődnek ki az áttelelő sárgásbarna egyedekből. A nőstények mérete 2-4 mm. Júniusban a tojásokból lárvák kelnek ki, melyek 2-3 hónapig szívogatnak a leveleken, a hajtásokon, az ágakon és a terméseken, aztán mint másodlagos lárvák elrejtőznek a fás részekben és áttelelnek. Magyar körülmények között a kaliforniai pajzstetűnek és az eperfa pajzstetűnek két generációja van. Első lárva állapotban vagy teljesen kifejlett nőstényként telelnek át egy pajzs alatt. A kaliforniai pajzstetű fejlődési ciklusa bonyolultabb, mert az áprilisban bekövetkező második lárva állapottól kezdődően a hímek és a nőstények különféleképpen fejlődnek. A nőstény a pajzs alatt marad, míg a hímek hosszúkás alakúra fejlődnek, és május elején imágóként rajzanak ki, hogy megtermékenyítsék a nőstényeket. Június kezdetén a nőstények 80-100 utódot hoznak létre álelevenszüléssel, melyek néhány óra elteltével megrepednek, pajzsot növesztenek és a gazdanövényen táplálkoznak. A nedves, meleg időjárás nagyon kedvező a kártevő szaporodásához. A második, nyári generációs lárvák fejlődési folyamata hasonló, és az első fagyig tart. A generációk egymásba olvadhatnak, így szinte valamennyi fejlődési formát meg lehet figyelni egyszerre.

Védekezés:
Metszéssel eltávolítjuk a fertőzött ágrészeket és elégetjük azokat. Így a kártevő jelenlétét a minimumra lehet csökkenteni. Rendkívül fontos, hogy kövessük a megfelelő agrotechnikai módszereket, például használjunk fertőzésmentes szaporítóanyagot, illetve alakítsunk ki ritkás, jól kezelt koronát. Fontos az áttelelő, a mozgó és pajzsos egyedek elleni vegyszeres védekezés. A szilva és teknős pajzstetű esetében a mozgó alak előre jelezhető a nőstények nagyító alatti "felboncolásával" vagy vazelines gyűrűk kihelyezésével a lombkoronába. Minden pajzstetű mozgó lárvája citromsárga színű, igen kicsi.

A repülő hímek elleni irányított védekezés előjelzésen alapul.
Biológiai védekezéshez Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki, ABTS-351phylum ajánlott.

Forrás: https://bladmineerders.nl/

Tünetek:
A károkozás tünetei nagyon hasonlítanak egymáshoz. A levéltetvek szívogatása következtében a levelek összecsavarodnak, deformálódnak, elhajlanak és megcsavarodnak. A levelek sárgulnak, hervadnak, majd lehullanak. A tápanyag-veszteség nő, és ennek eredményeként a termés minőségi és mennyiségi mutatói romlanak. A kiválasztott mézharmat kiváló tapadási felületet jelent a később megjelenő korompenész gomba számára.

 

Kártevő életmódja:
Az elsődleges nőstények az áttelelő tojásokból kelnek ki április elején. Sok esetben a virágokban találhatók utódaikkal együtt. Június elejére 2-3 generáció fejlődik ki. Az utolsó generáció szárnyas, elevenszülő nőstényekből áll, melyek szűznemzéssel szaporodnak. A legtöbb levéltetűfaj esetében a nyári szárnyas egyedek füvekre (pl.Veronica beccabunga, Galium aparine, Veronica longifolia, stb.) telepednek át. Nyár végén az első generációhoz nagyon hasonló nőstények, valamint az ivaros egyedek visszatérnek a gazdanövényre (őszibarack, szilva, cseresznye, meggy), ahol ezek a megtermékenyített nőstények lerakják az áttelelő tojásokat a rügyalapra.

A sárgabarack levéltetű körülbelül 2-2,5 mm hosszú és halványzöld. Valószínűleg a peték telelnek át a kajszibarackfákon, mivel az első nőstényeket már nagyon korán, rügyfakadáskor megtaláljuk a fákon. A későbbi generációk a hajtáscsúcsokon telepednek meg. Szeptember közepén hagyják el a sárgabarack fiatal hajtásait.

 

Védekezés:
A lehetséges agrotechnikai védekezési módszerek skálája széles. A korona megfelelő formálásával, a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlással, a gyomok rendszeres megsemmisítésével, a fertőzött levelek, hajtáscsúcsok, ágak eltávolításával csökkenthetjük a telep kialakulásának lehetőségét a vegetációs időszakban. Ésszerű vegyszeres védekezéshez rendkívül fontos, hogy ismerjük a tojások számát, az elsődleges nőstények megjelenésének idejét és a szaporodás gyorsaságát.

 

 

 

 

CSONTHÉJASOK LEVÉLATKÁJA

Kártevő neve: Aculus fockeui

Tápnövény: őszibarack, cseresznye, meggy, szilva, mandula.

 

Előfordulása, fontossága:
Az aszályos időjárási körülmények a nyár végi és őszi atkapopuláció felszaporodásának kedveznek. Az elmúlt években úgy a levélatkák, mint a pókszabásúak ellen aktív védekezést kellett végrehajtani a csonthéjas ültetvényekben. Gazdasági jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a vírusok terjesztésében is fontos szerepet játszanak.

Tünetek:
A levelek szívogatásával okoznak kárt. Ennek eredményeképpen a párolgás növekszik, a klorofiltartalom csökken, a levéllemez barnára színeződik, és jellegzetes ólomszínű, fényes elszíneződés jön létre. Fiatal fákon a gallyak seprűsödnek, míg a levelek kanalasodnak. A rügy- és a termésképződés csökken.

A kártevő életmódja:
A teljesen kifejlett nőstény általában védett helyen, a rügyalapon telel át. Megfigyeltek már áttelelő tojásokat is. A henger alakú, 150-200 méretű kártevőnek bonyolult fejlődési folyamata és több generációja van. A vándorló és szívogató egyedek kis számban szaporodnak. Csupán nyáron terjednek el tömegesen. Túlszaporodás figyelhető meg főleg meleg, száraz nyarakon. Augusztus elején és végén a levéltetvek elfoglalják áttelelő helyüket egy rügy vagy gallyalap menedékében.

Védekezés:
Az integrált védekezésben a lemosó permetezések jelentősége egyre nagyobb, mivel az olajok kártevő gyérítő hatására alapozhatjuk a kezeléseket. Az áttelelő alakok ellen tavasszal, még a ősszel felszaporodó egyedek ellen két alkalommal szükséges a kártevő populáció gyérítése. Az ésszerű vegyszeres védekezés alapja a kiegyensúlyozott tápanyagellátás és a túlzott nitrogén-adagolás elkerülése. A ragadozó atkák jelenléte és védelme szintén fontos tényező. Vegyszeres védekezésben használjunk szerrotációt és speciális atkaírtókat használjunk, figyelembe véve azok hatásmechanizmusát tojás lárva és imágó ölő hatását.

 

 

KÉREGMOLY

Kártevő neve: Enarmonia formosana

Tápnövény: kajszibarack, cseresznye, meggy, mandula, szilva, őszibarack, berkenye. Ritkán előfordul almán és körtén.

Előfordulása, fontossága: Egész Európában elterjedt. Fiatal és termő fákon egyaránt okoz kárt. Leggyakoribb gazdanövénye a mandula, de nagyobb mértékű károkozást megfigyeltek már cseresznyén és kajszibarackon is. A moly a megtámadott fák törzsében és az ágak alsóbb részein szaporodik olyan mértékben, hogy részleges vagy teljes elhalást okozhat.

A károkozás a törzsből a felszín alá is terjed és erős fertőzési tüneteket mutat. Az integrált növényvédelem a törzskaparás elmulasztása, valamint a lemosó permetezések hiánya fokozza a kártevő megjelenését, különösen károsítottak a csonthéjas ültetvények. A rágások nyomán másodlagos kórokozók megtelepedése várható.

Tünetek:
A hernyók szabálytalan alakú járatokat vájnak a kéregben, ami komoly tápanyag-és vízszállítási rendellenességeket okoz. A kéreg külső részén apró tömlők jelennek meg, melyeket ürülékszemcsék borítanak. A tömlők a törzs körül a talajra hullanak. A lárvák sejtburjánzást okozó kártétele után jellegzetes báb-ingek állnak ki. A rendellenességek eredménye a növekedés stagnálása, a csúcshervadás és az ágelhalás.

A kártevő életmódja:

Forrás: https://www.izeltlabuak.hu/faj/keregmoly

Közép-Európában a kártevőnek két teljes vagy egy harmadik, töredékes generációja van. A második generáció L5 stádiumban lévő lárva populációja a kéreg alatt, a járatokban telel át. A bábok áprilisban alakulnak ki, míg az imágók rajzása május első felében figyelhető meg, 25-30 napig tarthat. A sötétbarna, enyhén bronzos, mintás molyok nagysága 7-9 mm. Egyesével rakják le tojásaikat a kéreg felszínére (40-180db nőstényenként). A kikelő hernyók azonnal bekerülnek a kéregbe. Táplálkozás és fejlődés után gubókat képeznek, melyek kiállnak a kéregből, és új generációt hoznak létre.

Védekezés:
Mivel inkább az integrált növényvédelemben részesített gyümölcsösök kártevője, kerüljük az ilyen gyümölcsösök fiatal fákkal történő pótlását mellőzük felújítását, alátelepítését.

A lehetséges vegyszeres védekezés lemosó permetezés. A törzsön megjelenő báb-ingek megfigyelésén vagy feromon-csapdázáson alapul. A metszéssel egyidőben alaposan meg kell tisztítani a kérget és a vastagabb ágrészeket, valamint kezelni kell a sebeket. Magyarországon a rajzás általában május első felében zajlik le. A lepke nem szívesen repül, ezért feromoncsapdával egy gyümölcsösből akár ki is írtható. Mechanikai védekezés a törzs tisztítása, illetve hernyófogó öv felhelyezésével történhet. A biológiai védekezésben a Neem olaj használata eredményes.

 

 

SZILVAMOLY

Kártevő neve: Cydia funebrana

Forrás:  https://www.growveg.co.uk/pests/uk-and-europe/codling-moth/

Tápnövény: szilva, galagonya, cseresznye, kajszibarack, őszibarack, nagyon ritkán dió, alma.

Előfordulása, fontossága:
A kártevő elterjedt Európában és Ázsiában. A fekete szilvadarázzsal együtt a legsúlyosabb károkat a házi gyümölcsöskertekben és a nagyüzemi ültetvényekben okozza. A környezeti hatásoktól függően néha az áttelelő, máskor a nyári generáció okoz nagyobb gondot. Termő ültetvényeken súlyos fertőzés esetében 15-30%-os termésfertőzöttséggel kell számolnunk.

 

Tünetek:
Május végén és június elején a szilvamoly által megtámadott gyümölcsön 0,5 mm átmérőjű rágás található, melyet általában mézgafolyás kísér. A termés lilás színű lesz a kényszerérés következtében és június vége előtt lehullik. A második generáció lárvái hasonló tüneteket okoznak júliusban, amikor is a szilva alakja és mérete megváltozik. Az utolsó fejlődési stádiumban lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a félig érett, puha gyümölcsben. A fertőzött termés hamar lehullik, és monília fertőzés tüneteit is mutatja.

A kártevő életmódja:
Magyarországon évente három generáció fejlődik. A kártevő teljesen kifejlett lárva formájában telel át sűrű szövésű gubóban a kéreg repedéseiben, a törzs gyökérnyaki részén és ritkán a talajban. Az áttelelő generáció bábokat hoz létre a gubóban márciusban és áprilisban. A molyok szüntelenül rajzanak április végétől június közepéig. A második generáció egy kicsit később kezd el rajzani - júniustól. Gyakran megesik, hogy a külön generációk rajzása egybeolvad. A harmadik generáció hernyóinak teljes kifejlődése szeptember elején fejeződik be. A teljesen kifejlett hernyó 10-12 mm hosszúságú. A háta rózsaszínű, a hasi oldala világosabb. Az imágó 5 mm hosszú, míg a szárnyas egyed 12-15 mm-es, mintázata barnás szürke alapon sötétszürke tükörfolt. A tojás 1 mm-es átmérőjű és kerek. A báb 5 mm hosszúságú, barna és fedett.

Védekezés:
A szilvamoly elleni hatásos védekezés alapja a megbízható és sokszor kipróbált sexferomon-csapdás előrejelzés. A védekezés optimális idejét megfigyelés és csapdázás segítségével lehet megállapítani.

Az imágók ellen a kontakt piretroidok, a peték, fiatal hernyók ellen a növekedésszabáylozók, baktérium preparátumok és foszforsavészterek, neonikotinoidok a hatásosak

Biológiai védekezéshez használjon Neem olajat és Bacillus Thurengiensis spp. kurtaki ABTS-351 törzset biológiailag kezelt gyümölcsösökben. További lehetőség az Isomate OFM Rooso Flex, mint adagoló a párosodás megzavarására.

 

 

 

BARACKMOLY

Kártevő neve: Anarsia lineatella

Forrás: EPPO Database

Tápnövény: őszibarack, kajszibarack, szilva, mandula, nagyon ritkán cseresznye és meggy.

 

Előfordulása, fontossága:
A kártevő egész Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában előfordul. Bizonyos területeken különösen veszélyes kártevőként tartják számon az általa okozott egyre növekvő kár miatt. Gazdanövényei és az okozott tünetek nagyon hasonlóak a keleti gyümölcsmolyéhoz, így a kettő könnyen összetéveszthető. A gyümölcsösökben és csonthéjas telepítésekben mostanában csökkent az okozott kár, de a nagyüzemi ültetvényekben ellenőrizni kell a jelenlétét véletlenszerű és elhúzódó rajzása miatt. A szárazabb és melegebb időjárás elősegíti a kártevő fejlődését. Enyhe őszökön rajzó molyokat lehet találni még október végén is.

Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu/2020/07/31/mit-tegyunk-gyumolcsmolyok-ellen

Forrás: https://agroforum.hu/novenyvedelmi-elorejelzes/szinte-minden-gyumolcsot-veszelyeztet-a-keleti-gyumolcsmoly/

A kártevő életmódja:
Három generáció fejlődik ki Magyarországon, de ritkán egy töredékes generáció is megjelenik, ha az időjárás ősszel kedvező. A barackmoly L3-L4 hernyóállapotban telel át egy kis mélyedésben, melyet a gallyak elágazásánál szövet borít. Ritkább esteben a rügyekben is kárt tesz. Az áttelelő, helyüket elhagyó és már táplálkozó hernyók gubókban bábozódnak be. Az első molyrajzás időpontja május közepe. A tojásokat egyesével rakják le a felső levelekre, annak fonák részi erezetére és a termésre. A nyári generáció molylepkéi júliusban rajzanak. Ekkor a tojásrakás még intenzívebb. A lárvák 5-10 nap múlva kelnek ki, és inkább a gyümölcsökön okoznak kárt. Az őszi generáció molylepkéi kevés tojást raknak le. A kikelő lárva a kéreg alá települ, és áttelelő helyet készít elő magának.

 

Védekezés:
A barackmoly elleni védelem legfontosabb pontja az áttelelő hernyók elleni védekezés. Sokat segít a hernyófogó övek kihelyezése, mint mechanikai védekezés, mely összegyűjti az áttelelő kártevőket. A korai lemosó permetezés olajos növényvédelem, a kéregrepedések alatt áttelelő kártevőket jelentősen gyéríti. A konvencionális növényvédelem esettében tanácsos rügyfakadás és a fehérbimbós fenológiai állapot között a rovarölő szeres kezelés a területi szemle alapján megállapított áttelelő alakok száma szerint. A mennyiben elmaradt a rovarölőszeres kezelés rögtön virágzás után pótolhatjuk azt. Későbbi generációk esetén a védekezést megfigyelésre és a feromoncsapdák alkalmazására alapozhatjuk. A rajzás csúcsa után 7-10 nappal tömeges lárvakelés várható.

 

 

 

KELETI GYÜMÖLCSMOLY

Kártevő neve Cydia molesta

Forrás: https://anovenydoki.hu/Kajszibarack/30/

Tápnövény:
Gazdanövényei elsősorban a Rosaceae családhoz tartoznak: őszibarack, kajszibarack, mandula, szilva, alma, körte, Cotoneaster rosa-fajok.

 

Előfordulása, fontossága:
A kártevő kiemelt figyelmet igényel, mivel veszélyes karantén-kártevő. Könnyen alkalmazkodó faj, így egészen különböző ökológiai körülmények között is megtalálja a megfelelő életkörülményeit. Az egész világon elterjedt. A keleti gyümölcsmoly által okozott kár sok tekintetben hasonló a barackmoly által okozott tünetekhez, de a keleti gyümölcsmoly főként májusban fordul elő és az általa okozott kár is nagyobb. Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt a kártevő egyedszámának gyarapodása figyelhető meg, rajzása elhúzódó és minden csonthéjas kultúrában megtalálható. Mivel elhúzódó rajzása van, ezért a védekezések időzítése is nehézkes.

 

Tünetek:
A barackmollyal ellentétben a keleti gyümölcsmoly esetében az első imágók tojásaiból kikelt apró hernyók a 8-15 cm-nél hosszabb hajtásokat támadják meg május folyamán. A hernyók a csúcsból kiindulva járatokat hoznak létre a hajtásokban. Ennek következményeként a hajtások és a levelek elszáradnak, és mézga jelenik meg a seben. Az elszáradt hajtások sűrűn, egymáshoz közel helyezkednek el, mivel a lárvák fejlődésük során képesek akár 3-7 hajtást is tönkretenni. A lárvák a kocsány körül a gyümölcsbe is behatolnak és magházig terjedő járatokat készítenek.

Forrás : Szűcs Zoltán

A kártevő életmódja:
A kártevőnek évente 3-4 generációja van. A teljesen kifejlett hernyók 2 utolsó generációjából álló vegyes populáció telel át a kéreg repedéseiben, sűrűn szövött gubókban. Gyakran telel át birsalma húsában többedmagával. A bábozódás időszaka a tavasz. Az első repülő egyedek ezután jelennek meg, április végén vagy május elején. A nőstények körülbelül 15-200 tojást raknak le egyesével (a szám a generációtól függ), melyekből az embrionális fejlődés 4-10 napja elteltével lárvák kelnek ki. A tojás lerakásának helye a hajtáscsúcs, a levelek és a termés.

A második molyrajzás Magyarországon júniusban várható, míg a harmadik július közepén vagy végén. A harmadik rajzás imágói a termésekre, vagy közelükbe rakják le tojásaikat, és így súlyosan fertőzik az érésben lévő gyümölcsöket (pl. Mariska, Dixired, Redhaven, Ford). A teljesen kifejlett hernyók egy része visszavonul és gubókat hoz létre, míg a másik részük bebábozódik, és további átalakuláson megy keresztül. Az imágó 5-7 mm hosszú sötétszürke színű molylepke, mely teljesen hasonló a szilvamolyhoz. A tojások 0,5-0,7 mm hosszúak és hamuszürkék. A lárva 10-14 mm hosszú, a színe sárgásfehér, míg a feje és a nyaki pajzsa sárgás-barna fekete foltokkal. Ebben a stádiumban teljesen hasonló a Cydia funebrana hernyójához.

 

Védekezés
Kerüljük a birs közelségét, ha lehet, mert gyümölcsében tömegesen telel át a kártevő.

A leghatásosabb védekezés az áttelelő generáció rajzásakor végrehajtott vegyszeres kezelések fejlődés gátló készítményekkel. A tapasztalatok szerint a rajzás kezdete után 6-8 nappal tanácsos beavatkozni. 10-14 napon belül a kezelést meg kell ismételni a rajzás elhúzódása esetén. A rajzás folyamatát feromon-csapdák alkalmazásával lehet megfigyelni. Hasonló védekezési technológiát és készítményeket kell alkalmaznunk, mint a barackmoly esetében, de a keleti gyümölcsmoly elleni védekezéshez többszöri kezelés szükséges. A biológiai növényvédelemben a Bacilus thuringiensis spp. eredményesen alkalmazható. Neem olaj és Isomate OFM Rooso Flex Rooso Flex adagolóként használható a párosodás megszakítására.

Forrás  https://www.researchgate.net/figure/Rhagoletis-cerasi-fly-a-third-instar-larvae-of-Rcerasi-infesting-a-cherry-fruit-and_fig4_261803876

Védekezés:
A talaj megművelése nem kielégítő védekezési technológia a kártevő ellen, amely a talajban telel át, és hajlamos a diapauzára. A megfelelően időzített betakarítás hatásosan csökkentheti a télre felkészülő bábok számát. Gyümölcsöskertekben és kisebb ültetvényekben a ragadós sárgalapos megfigyelési módszert hatásosan lehet alkalmazni. Elszigetelt kertekben ki is irtható vele a kártevő, mivel nem repül nagy távolságokat.

 

Előrejelzi a rajzás csúcsát és csökkenti az egyedek számát. 2-3 vegyszeres kezelés szükséges a hosszantartó rajzás, az imágók hosszú élettartama és az állandó tojásrakás miatt.

 

Nagyon fontos, hogy a fajták érési időszakát figyelembe vegyük. A készítmények lehetséges több oldalú hatását más kártevők (levéltetvek, pajzstetvek) ellen is hatásosan lehet használni.

Forrás : B. Ö. Çatal, M. Ulusoy 2018.

Tápnövény: A cseresznye és a meggy a legfontosabb gazdanövénye, de okozhat kárt vadcseresznyén, mahaleb cseresznyén, Lonicera tatarica-n, Lonicera xylosteum-on..

 

Előfordulása, fontossága: A kártevő egész Európában elterjedt. A meggy és a cseresznye állandó és kitartó kórokozója. A rovarnak egy generációja van. A gyümölcslegyekhez tartozik, és óriási kárt tud okozni az olyan ültetvényekben és gyümölcsöskertekben, ahol a mikroklimatikus viszonyok kedvezőek, és a területet nem kezelik megfelelően. Ilyen esetekben a kár mértéke akár 50-100% is lehet.

 

 

Tünetek: A lárva a nyű népies nevén a "kukac" úgy okoz kárt, hogy táplálkozásával kiüregesíti a gyümölcsöt. A fertőzött gyümölcs a talajra hullik és a talajban bábozódik a kártevő és báb alakban telel át. A lárva az elfogyasztott részekből pépet hoz létre a mag körül, és ürülékével beszennyezi azt. Két lyukat találhatunk a gyümölcs felszínén. A kisebb lyuka a tojás lerakásának helye, míg a nagyobb, kerek lyuk az a hely, ahol a lárva elhagyta a gyümölcsöt. A korai és középérésű fajtáknál károsít ez a faj.

 

A kártevő életmódja:A keleti cseresznye gyümölcslégynek évente egy nemzedéke van. Bábként telel át, 3-8 cm mélyen a talajban. A kifejlett egyedek később kelnek ki, mint az európai cseresznyefalégyé, és a repülési időszak egy hónappal hosszabb. A legyek 4-5 mm hosszúak. Fekete színűek, sárga szegéllyel a mellkasukon. A scutellum fehér, a sípcsontok és a szárnycsontok sárgás színűek, a szárnyakon pedig keresztirányú és ferde feketés jegyek találhatók. A keleti cseresznye gyümölcslégy hasán négy fehér keresztcsík található.

 

Védekezés: A talaj megművelése nem kielégítő védekezési technológia a kártevő ellen, amely a talajban telel át, és hajlamos a diapauzára. A megfelelően időzített betakarítás hatásosan csökkentheti a  télre felkészülő bábok számát. Gyümölcsöskertekben és kisebb ültetvényekben a ragadós sárgalapos megfigyelési módszert hatásosan lehet alkalmazni.

Előrejelzi a rajzás csúcsát és csökkenti az egyedek számát. 2-3 vegyszeres kezelés szükséges a hosszantartó rajzás, az imágók hosszú élettartama és az állandó tojásrakás miatt. A legújabb módszer szerint a Combi-Protect csalogató anyag nagy cseppekben kijuttatva az acetamiprid hatóanyagú rovarölő szerrel eredményesen alkalmazható a kártevő gyérítésére.

 

FÖLDKÖZITENGERI GYÜMÖLCSLÉGY

Kártevő neve Ceratitis capitata

Forrás :EPPO Database

Tápnövény:
A cseresznye és a meggy és minden gyümölcs. Elhúzódó betakarítás, valamint a fákon maradt gyümölcsökben szeptember végéig előfordul a kártevő. A késői érésű cseresznye meggy fajtákban találkozunk az első és második nemzedékével elhúzódó rajzása miatt a cseresznye meggy kultúrában még augusztus közepén is előfordul a sárga fogólapokon, mivel sok nemzedékes, ezért az élőfélben lévő egyéb gyümölcsökben is károsít, de telelőre vonulni a birsalmába rakja tojásait többedmagával. Az évközi gyümölcskárosításkor egy-egy tojást rak egy-egy gyümölcsben.

 

 

Előfordulása, fontossága:
A mediterrán kártevő az időjárás megváltozásával Magyarország egész területén előfordul, túlszaporodására a csapadékmentes időszakokban számíthatunk. A szélsőséges aszályos időszakokban sem gyérül az egyedszám. A betakarítatlan meggy és a cseresznyében állandóan megtalálhatjuk .

 

Tünetek:
A kukacok a gyümölcsök pépjéből táplálkoznak, és idő előtti elhullást okoznak. A megtámadott gyümölcsök a másodlagos fertőzések miatt rothadnak.

 

A kártevő életmódja:
A kártevőnek évente egy generációja van. Bábként telel át, 3-9 cm mélyen a talajban. A kifejlett egyedek április közepén kelnek ki, és a repülési időszak július elejéig tart. A tojások az éppen érni kezdő gyümölcsök héja alá rakódnak. Több nőstény is használhatja ugyanazt a gyümölcsöt. A kifejlett legyek 3-5 mm hosszúak. A test világosbarna. A szárnyak foltosak, a szárnycsúcsokig terjedő barna sávok jól kivehetők. A has barna, két világos színű gyűrűvel körülvéve. A mellkason (középen) szabálytalan fekete és ezüst foltok vannak, amelyek mozaikos megjelenést kölcsönöznek. A tojások orsó alakúak. A harmadik petealak 8-9 mm hosszú. A bábok kis, vörösesbarna, kb. 4 mm hosszú kapszulára hasonlítanak.

Védekezés:
A talaj megművelése nem kielégítő védekezési technológia a kártevő ellen, amely a talajban telel át, és hajlamos a diapauzára. A megfelelően időzített betakarítás hatásosan csökkentheti a télre felkészülő bábok számát. Gyümölcsöskertekben és kisebb ültetvényekben a ragadós sárgalapos megfigyelési módszer akkor eredményes, ha a csalogató anyaggal párosul a kihelyezés. 

Előre jelzi a rajzás csúcsát és csökkenti az egyedek számát. 2-3 vegyszeres kezelés szükséges a hosszantartó rajzás, az imágók hosszú élettartama és az állandó tojásrakás miatt. A legújabb módszer szerint a Combi-Protect csalogató anyag nagy cseppekben kijuttatva az acetamiprid hatóanyagú rovarölő szerrel eredményesen alkalmazható a kártevő gyérítésére.

Innovatív megoldás lehet a kalcinált kaolin, amely elriasztja a legyeket és zavart okoz a párzáskor.

FOLTOS SZÁRNYÚ MUSLICA

Kártevő neve: Drosophila suzukii

Forrás EPPO Database

Forrás : https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/invazios-kartevok-a-pettyesszarnyu-muslica/

Tápnövény:
Minden bogyós gyümölcs és a csonthéjasok, valamint a szőlő. Sok nemzedékes kártevő az első nemzedékek a bogyós gyümölcsűekben a későbbiek a csonthéjasokban és a szőlőben károsítanak. A rajzó egyedek tojásaikat többesével rakják a gyümölcsökben, ahol elindítják az ecetes rothadást. Elsősorban az élő félben lévő gyümölcsökbe rakják a nőstények a tojásaikat a fűrészes tojócsövükkel. A vastaghéjú ropogós cseresznyét is képes átszúrni a fűrészes tojócső. Az első talajmenti fagyok megérkezése után is megtalálhatjuk az egyedeket a szőlő ültetvényekben. A kártevő nagyon nagy egyedszámmal van jelen az ültetvényekben. A megkülönböztetése az egyéb muslica fajoktól a szárnyvégén elhelyezkedő folt alapján történik. Áttelelése a lehullott gyümölcsökben kéregrepedésekben történik.

 

Előfordulása, fontossága:
A mediterrán kártevő az időjárás megváltozásával Magyarország egész területén előfordul, túlszaporodására minden időszakban számíthatunk. A szélsőséges aszályos időszakokban egyre inkább keresik a lédús gyümölcsöket a faj fennmaradása érdekében. Mivel nagyon nagy számban van jelen egy-egy gyümölcsben és szinte minden gyümölcsöt károsít, ezért nagy gazdasági károkozásra képes.   

 

Tünetek:
Az imágó a tojásait az élő félben lévő gyümölcsbe rakja, a tojócsövének helye jól látható. A  lárvák kikelésük után többedmagukkal táplálkoznak a gyümölcsből, ahol másodlagosan ecetes rothadást illetve szürkepenészes megbetegedést indukálnak.

 

A kártevő életmódja:

A kártevőnek évente hét-nyolc nemzedéke van. Imágó vagy báb alakban telel. A talajban vagy a lehullott gyümölcsmúmiákban. A nőstény egyedek védett, fagymentes erdei környezetben telelnek, vagy gyümölcsösökben, esetleg pajtákban. Még nem ismert teljesen, hogy hol telelnek pontosan, az is elképzelhető, hogy a komposzthalmok is megfelelők számukra. Nagy számban találtak már egyedeket komposzthalmok közelében A nőstény egyedek a már majdnem érett gyümölcsökbe rakják a petéiket.  A nőstény képes akár 400 is petét rakni. A peték 20-25 °C hőmérsékleten 20-30 óra múlva kikelnek, és a lárvák azonnal rágni kezdik a gyümölcs húsát. A rovarok életciklusa 25 °C-on nagyjából 10 napig tart.

Ismert, hogy a muslincának keményítőre van szüksége, márpedig a komposzt tartalmazza a szükséges keményítőt, ami megmagyarázza, hogy miért fordult elő a kártevő olyan nagy számban a komposzthalmok mellett.

 

Védekezés:
A kártevő cefrecsapdával fogható rajzása ez alapján megfigyelhető. A tömegesen kihelyezett cefrecsapdák jól összegyűjtik az egyedeket. Az első egyedek megjelenésekor célszerű a tömegrajzást gyéríteni. A kémiai védekezéseket a rajzás csúcshoz kell időzíteni. A felhasználható hatóanyag a Cyazypyr és ennek minden formája talajfertőtlenítő, permetező szerként. A piretroidok a rajzó egyedeket gyérítik, felhasználása korlátozott. A nagyüzemi gyakorlatban vektor hálózással védekeznek a korai betelepedések ellen. A vektor hálót nem csukják be, nem veszik le a felületről kettős légzsilipen keresztül közelítik meg a termőfelületet az ott dolgozók és a munkaképeket. A gyümölcsmaradványok megsemmisítésével tudjuk az egyedszámot gyéríteni, de komposztra nem dobható ki

 

 

 

AMERIKAI LEPKEKABÓCA

Kártevő neve: Metcalfa pruinosa

Forrás : EPPO Database

forrás : http://rece-fice-fono.blogspot.com/2011/09/

Forrás : https://www.vignevin-occitanie.com/fiches-pratiques/cicadelle-pruineuse/

Tápnövény minden gyom és termesztett növény, valamint az útszéli cserjefélék.

 

Előfordulása, fontossága:
Szinte mindent szívogat, polifág sok tápnövényű, sok gazdanövényű kertészeti kártevő. Előfordul az útszéli gyomnövényeken, minden termesztett zöldség és gyümölcsféléken. A lárva a szövedékben fejlődik ez által akadályozza a zöld felületek asszimilációját. Gátolja a hajtásnövekedést az imágók és a lárvák egyaránt szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek. A szívogatásukkal tönkre teszik a növény víz és tápanyag háztartását. Vírus vektor tevékenységet folytatnak. A megtámadott növényen teljes pusztulást képesek előidézni, majd a kártevők szárnyra kelnek és elvándorolnak egy másik tápnövényre. Import szaporító anyaggal került az országba

 

Tünetek:
A lárvák szövedékben telelnek át. Ez a fehér szövedék megtéveszthet bennünket, akár gombás fertőzésnek nézhetjük. A fehér szövedékben fejlődő lárvák nem lepke, inkább levéltetű formájúak, de a szövedékben már szívogatnak. A kifejlett imágó kabóca, de szürke lepke formájú. A kifejlett imágót a piros szeme alapján tudjuk azonosítani.

 

A kártevő életmódja:
A nőstények tojásaikat az ősz folyamán fásszárú növények kérgére helyezik, a tojások telelnek át. A lárvák az adott élőhely hőmérsékleti viszonyaitól függően kelnek ki és kártételük május végétől a hajtásokon, leveleken várható. Nimfái az áttelelt tojásokból május/júniusban kelnek ki, és 2-3 hónap alatt a leveleken, hajtásokon szívogatva fejlődnek ki. Öt nimfastádiumon mennek keresztül, levedlett nimfabőreik, a testüket fedő fehér viaszszálak és szemcsék feltűnő, mésszerű bevonatot képeznek (2. kép). Magyarországon, július közepétől jelennek meg az imágók, a növények hajtásain táplálkoznak, könnyen megfigyelhetők. Az imágók zavarásra pattanva menekülnek. Magyarországon egy nemzedéke fejlődik. Rendkívül polifág, több száz tápnövénye ismert (többségében fásszárú, de néhány lágyszárú is). Erdészeti fénycsapdák fogják

 

Védekezés:
Megelőzésképpen tisztítsuk a fás szárú növények kérgét, így csökkentve az áttelelés esélyét. Tél végén lemosó permetezéssel csökkenthetjük az áttelelő tojások számát. A lemosó permetezéshez olajos készítményt válasszunk. Repellens hatással van rájuk a lúgos kémhatású készítmények kijuttatása a lúgos szerek alkalmazásakor a növényen belüli pH változás miatt kellemetlen ízhatás alakul ki, ezért a mozgó alakok elhagyják a károsított fásszárú növényeket.

 

 

ÁZSIA MÁRVÁNYPOLOSKA

Kártevő neve: Halyomorpha halys

Forrás:: EPPO database

Forrás: Gábor Vétek

Forrás : Gábor Vétek

Tápnövény:
Az összes előforduló zöldség és gyümölcsféleségek, szántóföldi kultúrák, amennyiben nincs megfelelő íz hatású növény gyomnövényeken is megél. Tömegszaporodásra képes.

 

Előfordulása, fontossága:
Tömeges megjelenése először az őszi betakarítású zöldség és gyümölcsfélékben volt, de a legnagyobb meglepetést a betelelő egyedek tömeges megjelenése keltette. Mivel a kártevő szúró-szívó szájszervvel rendelkezik, ezért vírusvektor tevékenységet folytat. Sok tápnövényű volta miatt a zöldség és gyümölcs kultúrákban egyaránt számítani lehet a közvetett kártételére. Nehezen írtható faj.

Amerikában és Európában előforduló rovar Hazánkból 2013 őszén kerültek elő első egyedei Budapestről és a fővárostól délre fekvő Ócsáról (Pest megye). Budapesten és Ócsán fordult elő és 2014-ben már mindenütt tömegesen jelentkezett a kártevő.

 

Kártevő leírása:
A kifejlett poloska 12–17 mm hosszú. A hátoldal alapszíne szürkésbarna, néhol vöröses árnyalatokkal, szabálytalan és helyenként összefolyó fekete pontozottsággal, melynek következtében az imágó „márványos” hatást kelt; A csápok sötétek, a negyedik íz tövén és csúcsán, valamint az ötödik íz tövén halványsárga gyűrű figyelhető meg, ez fontos határozóbélyeg. Az előhát a callusok hátsó részén harántirányban elhelyezkedő két-két, valamint a pajzsocska tövi szegélye a középvonalban egy és az oldalsó szögletekben egy-egy apró, de jól észrevehető fehéres sárga foltot visel. Az elülső szárny színtelen hártyájának erei helyenként barnásak vagy szürkék, ezek a szakaszok hosszanti sötét sávokként tűnnek elő. A potroh has oldala világossárga, oldalsó harmadában feketén pontozott. A lábak halvány vörösessárgák, a comb és a lábszár nagy része feketén pontozott.

 

Tünetek:
A kártevő szúró-szívó szájszervével szipókán hordott  vírus tüneteket produkál. Kevés ismeretünk van a különböző növényeken megjelenő tünetekről, de a tömeges szaporodása miatt figyelemre méltó a kártevő életmódjának, rajzásának megfigyelése.  

Forrás : Gábor Vétek

Védekezés:
A védekezés alapja a kártevő rajzás dinamikájának megfigyelése. A kártevő megjelenésének rögzítése fénycsapdával, varsás csapdával. Jelenleg konkrétan a kártevő ellen nincs engedélyezett növényvédőszer hatóanyag Magyarországon. A biológiai védekezésben a szamuráj darázs és a fürkész darazsak (Trissolcus basalis) jöhetnek számításba.

Forrás: https://www.wikiwand.com/fr/Heteroptera