PARADICSOM - BAKTÉRIUM

BAKTÉRIUMOS HERVADÁS

Kórokozó: Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis,

Gazdanövény:
Paradicsom, paprika, és a burgonyafélék családjába tartozó számos faj.

Elterjedés: 

Forrás: https://gd.eppo.int/taxon/CORBMI/distribution

Forrás: https://gd.eppo.int/taxon/CORBMI/photos

A paradicsom egész növényre kiterjedő hervadását okozhatja a Verticilium albo-atrum vagy a Fusarium oxysporum is, de ezekben az esetekben a szárbél nem színeződik el, és a szár edény szövetéinek megsötétedése nem feltűnő. A valódi hervadás helyett inkább csak az erek közti részek sárgulása fordulhat elő Meleg, trópusi vagy szubtrópusi vidékeken a Pseudomonas (Ralstonia) solanacearum okozhat bakteriális hervadást. Az edényszövetek ebben az esetben is megsötétednek, de ha a szárat keresztben elvágjuk, az edénykötegekből fehértől a sárgáig terjedő színű, apró, viszkózus váladékcseppek szivárognak. Ha a szár egy darabját vízbe tesszük, a szár faanyagának (xilem) sejtjeiből tejszerű kifolyás jelenik meg. A madárszem alakú foltok nem mindig jelennek meg, de előfordulásuk segítséget nyújt a betegség felismerésében, a helyes diagnózisban.

Betegség lefolyása:
A baktériumok a talajban lévő növénymaradványokban telelnek át, fertőzött karókon és magokon. Enyhe télű vidékeken vad gazdanövény fajok, vagy vadon nővő egyedeik szolgálhatnak az áttelelés céljára. A palánta állványokon lévő palánták közötti terjedést előidézheti kiloccsanó víz, és az átültetést, metszést és betakarítást végző kezek és gépek szennyezettsége. A magas páratartalom elősegíti a fertőzést. A baktériumok csak a növény sérülésein keresztül képesek bejutni a növénybe.

• a magtermesztéskor feltétlenül és kizárólag egészséges ágyásokból származzanak a termések, és alaposan fermentálni kell őket,
• magok fertőtlenítése
• edények és egyéb eszközök sterilizálása
• vetésforgó,
• kerülje a felső öntözést
• a fertőzött egyedeik kigyomlálása,
• kerüljük el a növények érintését (átültetés, gondozás, metszés, betakarítás), ha a növények nedvesek,
• ha a bakteriális hervadás  egy adott táblában előfordult, a növénymaradványokat szántsuk be a talajba, hogy lebomlásukat meggyorsítsuk.

BAKTERIÁLIS PETTYESEDÉS ÉS BAKTERIÁLIS FOLTOSODÁS

Kórokozó: Pseudomonas syringae pv. tomato és  Xanthomonas campestris pv. vesicatoria

Gazdanövény:
Paradicsom és továbbá a burgonyafélék családjába tartozó más fajok.

Jelentőség:
Mindkét betegség nemzetközileg ismert.

Tünetek:
Mindkét kórokozó kis (1-3 mm), sötét nekrotikus (elhalásos) foltokat okoz a leveleken, ahol a foltokat általában sárga gyűrű veszi körül, a szárakon és a levélnyeleken szabálytalan alakú sötét foltok jelennek meg. A foltok összeolvadhatnak, és így nagy elhalt területek jönnek létre, a levelek széle beszakadhat, és végül elpusztulnak.   A levélen jelentkező tünetek alapján a két kórokozót nem lehet megkülönböztetni. Mindkét baktérium okozhat foltokat a gyümölcsön. A P. syringae által okozott foltok kicsik (1-2 mm), színük a sötétbarnától a feketéig változhat, néha sötétzöld gyűrűvel. Ezzel szemben az X. campestris által okozott foltok nagyobbak, barna színűek, hegszerűek, szélük kiemelkedik, de a középső rész besüpped.
A leveleken jelentkező tünetek összetéveszthetők a szeptóriás levélfoltosság tüneteivel. A baktériumok inkább a fiatalabb leveleket támadják meg, míg a Septoria inkább az idősebb leveleket kedveli. A bakteriális foltokban nincsenek piknídiumok (fekete pontok).

Forrás: https://gd.eppo.int/taxon/PSDMTM/photos

Betegség lefolyása:
Mindkét baktérium 2-3 évig is életben marad a talajban, növénymaradványokon és magokon. A magas páratartalom alapvető a baktériumok terjedéséhez ágyáson belül, szélfútta esőcseppek, aeroszolok, és a növényeknek az átültetés, gondozás, metszés és betakarítás során való érintése segítségével. A szövetek sérülése alapvető ahhoz, hogy a baktériumok bejussanak a növénybe. A P. syringae számára az alacsonyabb (18-24 °fok) hőmérséklet az optimális, míg az X. campestris magasabb (24-30 °fok) hőmérsékletet igényel.

• a magtermesztéskor feltétlenül és kizárólag egészséges ágyásokból származzanak a termések, és alaposan fermentálni kell őket,
• magok fertőtlenítése
• edények és egyéb eszközök sterilizálása
• vetésforgó,
• kerülje a felső öntözést
• a fertőzött egyedeik kigyomlálása,
• kerüljük el a növények érintését (átültetés, gondozás, metszés, betakarítás), ha a növények nedvesek,
• ha a bakteriális hervadás  egy adott táblában előfordult, a növénymaradványokat szántsuk be a talajba, hogy lebomlásukat meggyorsítsuk.
• réztartalmú gombaölő szerek és alkalmazása segíthet a növények egészségének megőrzésében.

RASTOLNIA ÁLTAL OKOZOTT BAKTÉRIUMOS HERVADÁS

Kórokozó: Rastolnia solanacearum

Gazdanövény:
A burgonyafélék családjának minden termesztett, gyom és dísznövény tagján megél, többön csak tünetmentes, úgynevezett látens formában. Jó néhány pillangósvirágú növényen és egyéb gyomnövényen is előfordulhat.

Jelentőség:
A kórokozó baktérium a Földközi-tenger medencéjének keleti felében, valamint a Fekete-tenger körzetében fordul elő tömegesen, de jelen van már Közép-Európai országokban is. Forró, száraz nyarakon sokszor csak tünetmentes formában jelentkezik. Mivel karantén státusú kórokozó, ez a látens jelenlét éppúgy kizáró ok lehet az áru értékesítésében, mint a szemmel jól látható tünetek megjelenése.

Elterjedés:

Forrás: https://gd.eppo.int/taxon/RALSSL/distribution

Forrás: https://gd.eppo.int/taxon/RALSSL/photos