CSONTHÉJASOK - GOMBÁK OKOZTA BETEGSÉGEK

Forrás  https://www.novenydoktor.hu/az-oszibarack-tafrinas-betegsege-ellen-idoben-kell-vedekezni/

Kórokozó életmódja:
A kórokozó a rügyekben telel át. Az áttelelő micélium a belső rügyhártyán található. A tényleges fertőzés a levélképződés után alakul ki. Konídium láncok jönnek létre a fejlődő növényi részeken, melyek 21-25°C-on szaporodnak egy-két hetes lappangási idő után. A kleisztotéciumok nem játszanak szerepet a kórokozó áttelelésében.

Védekezés:
Az áttelelő micéliumok nagy részét el lehet távolítani a fákról szakszerű, hagyományos metszéssel, mivel a hajtások felső harmadát is eltávolítjuk a metszés során. Metszéskor a fertőzött gallyakat kiválogatjuk és eltávolítjuk agrotechnikai védekezésként.

A vegyszeres védekezés elsősorban a megelőzésen alapul, amikor kéntartalmú permetszereket használunk. A tünetek megjelenése esetén szerves és főként felszívódó vegyszereket (gyógyító hatással) alkalmazhatunk sikeresen.

FERTŐZŐ HERVADÁS

Kórokozó:   Verticillium dahliae, Verticillium albo-atrum.

Tápnövény: kajszibarack, őszibarack, cseresznye, mandula, meggy, eper, solanum fajok.

Előfordulása, fontossága:
A gomba körülbelül 70 növényfajt képes megfertőzni. A gyümölcsök között a cseresznye és a meggy különösen veszélyeztetett, de a betegség főleg a kajszibarackon jelenik meg különböző mértékben. Jelentősebb károkat főként olyan országokban és területeken okoz, melynek éghajlata hidegebb és nedvesebb, pl. Németország, Csehország, Magyarország, Észak-Olaszország és Ausztria. A száradás és elhalás tünetei elsősorban a fiatal fákon jelennek meg néhány éves lappangási időszak után (a fák 8-10 évig fogékonyak). A kár általában a lombkorona egy részét érinti, mivel a teljes fapusztulás meglehetősen ritka.

Tünetek:
A fertőző elszáradás egy sokkal kezdődik, ami a vízfelvétel és a párologtatás megszűnését jelenti. A levelek halványzöldek lesznek, elszáradnak és az idősebb levelek rögtön lehullanak. A fiatalabb levelek elhalása lassúbb folyamat, mert elszáradnak és hosszú ideig a fán maradnak. Ezek a tünetek általában júniusban jellegzetesek, ami a gomba méregtermelésének eredménye. A külső tünetekkel egy időben barnás-fekete elszíneződést lehet megfigyelni a szállítószövetben, ha átvágjuk az 1-2 éves ágakat. A tüneteknek távoli mérgező hatása is van, mivel a kinon-típusú száradási anyag hatást képes kifejteni távol attól a helytől, ahol a gomba a növénybe került

Forrás: Kujani

A kórokozó életmódja:
A fertőzés legfontosabb forrása a talaj. A talajban élő gomba elsődlegesen a gyökérsebeken és tenyésző csúcson keresztül felszívódik. Különösképpen az aszályos időjárási körülmények között a csepegtető öntözéssel felszerelt ültetvényekben. Gyökereken keresztül is feljuthat a növénybe az ozmótikus szívóhatás következtében. Az áttelelő képletek a keringési rendszeren keresztül bejutnak a fás részeken található sebeken keresztül a fatestbe. Elzárják a víz és a tápanyagszállítás útját. A gomba micéliummal és kitartó képletekkel telel át a talajban. Az 1-2 éves ültetvények részleges vagy teljes pusztulását idézik elő. A gyökereken, a gyökérnyakon is megtalálható és a faiskolai állományokban. A kórokozó a levegőtlen, vizes nehéz talajokat kedveli, ezért az ilyen helyre gyümölcsöst ne telepítsünk. A fajtaváltás és a telepítés előtti mélylazítás is visszaszoríthatja a betegséget. Amennyiben érzékeny lágyszárú növény után telepítettük a csonthéjas ültetvényt számíthatunk a kórokozó megjelenésére.

Védekezés:
A védekezésben a megelőzés a legfontosabb. Létfontosságú, hogy a szaporító anyag minősített legyen. A beteg fákat el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Távolítsuk el a kétszikű köztes gazdanövényeket a fiatal ültetvényekből. A sebzéseket elkerülhetjük, ha a mezei egerek, vadnyulakat és őzeket távol tartjuk. A vegyszeres védekezés célpontja legyen a talaj fertőtlenítése, valamint a gyökér és gyökérnyak kártevőinek távoltartása. Biológiai készítményekkel a Tricho Immun antagonista gomba segítségével megoldhatjuk a fiatal fák megelőző kezelését. A készítmény növényen belül felszívódva fejtik ki hatását, fényre nem bomlik.

CSONTHÉJASOK MONÍLIÁS BETEGSÉGE

Kórokozó:  Monilinia laxa, Monilinia fructigena

Tápnövény: cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, szilva.

Előfordulása, fontossága:
A kórokozó komoly károkat okoz magánkertekben és ültetvényekben egyaránt. A betegség tünetei megjelenhetnek a virágokon, a hajtásokon, a gallyakon, a rövid termőrészeken és a terméseken. A kórokozó a micéliummal átszőtt gyümölcsmúmiákban telel át, de az is lehetséges, hogy a konídiumok is áttelelnek. A virágok már nagyon korai szakaszban megfertőződhetnek már fehérbimbós állapotban. Ha a virágzás során hűvös csapadékost az időjárás, nagyon ködös, havas eső kimondottan kedvez a kórokozó gyors terjedésének. A bibén keresztül a terméskezdeményben behatolva a hajtás végek pusztulását illetve az egész fa leforrázott állapotát idézi elő, néhány órán belül.

Tünetek:

• rügyhervadás
• virágok elpusztulása
• hajtások elszáradása, majd elpusztulása
• termőgallyak elszáradása
• termés rothadása, mumifikálódása

Forrás  https://citygreen.hu/igy-vedekezz-a-monilia-ellen/

Forrás  G Vétek, 2017

A kórokozó életmódja:
A kórokozó elsősorban a gallyakban és a micéliummal átszőtt gyümölcsmúmiákban telel át, de a rákos sebekben fejlődő konídiumok hosszú ideig életképesek maradnak. Szél útján vagy esőcseppekkel kerülnek a virágbibére, és ott fertőzést okoznak. A konídiumok viszonylag alacsony hőmérsékleten (7-10 °C-on) képesek szaporodni. Ha az időjárás hideg és nedves a virágzási időszakban vagy a hajnali ködképződés jelentős, a fertőzés néhány órán belül is kialakulhat a virágon keresztül. A megtermékenyített konídium micélimai mélyen a virágba hatol a bibecsatornán keresztül és az egész virágot elpusztítja. A további fertőzés is gyors lefolyású, mivel a fertőzés gyorsan eljut a hajtásokra és a szaporító részekre a gombafonalak segítségével. A konídiumok által fejlesztett micélium olyan felszíni seben keresztül kerülhet be a termésbe is, melyet rovarrágás, jégverés vagy homokvihar hoz létre, majd ott tovább terjed.

Monilinia fructigena:

Forrás: https://agro.bayer.co.hu/termekek/karositok/korokozok/?id=113

A monílini frucigena a monilinia gyümölcsrothasztó formája az almástermésűeken nagyon gyakori, az utóbbi években súlyos károkat okozott a csonthéjas gyümölcsök esetében is. Érő félben lévő elvékonyodott gyümölcshéj illetve sebzés esetében gyümölcs repedés következtében sebzéseken, rovarrágási sérüléseken át fertőzi a gyümölcsöt. A fertőzött termés egész felszínén rothadó barna foltok és elszórt penész párnák figyelhetők meg (exogén sztómák). A fertőzött termések egy része lehullik, míg a többi termés mumifikálódik és a fán marad a téli időszakban is. A fertőzés helyén egybefüggő szürke penészgyep jelenik meg. A tünetek alapján lehet legkönnyebben elválasztani a két fajt, mivel a M. laxa koncentrikus, tejeskávé színű telepeket képez, mintha varrógéppel lenne levarrva. Betakarításkori nedves időjárási viszonyok között a fertőzött termések elrothadnak és lehullanak, míg száraz időben a fán maradnak és mumifikálódnak. Bizonyos esetekben a rohadt gyümölcs megfeketedik, bár rendszerint később, de ezen is megjelenik a jellegzetes penészkivirágzás. A gyümölcsmúmiákban a gombafonal áttelel, majd koratavasszal továbbfejlődve konídiumokat létrehozva elindítja a tavaszi fertőzést a virágokon keresztül, amit nem lehet elkülöníteni az M.laxa fertőzéstől..

Védekezés:
A monília elleni védekezés nagyon fontos része a mumifikálódott gyümölcsök és az elszáradt hajtások eltávolítása, összegyűjtése és megsemmisítése. A meggytermelésben megfelelő termelési technológiát kell választanunk (termőterület, korona formája, tápanyag-gazdálkodás, ellenálló fajok stb.).

Agrotechnikai: ellenálló fajokat, optimális termelőterületet és alanyt, valamint megfelelő termeléstechnológiát kell választanunk. Ugyanekkor a fertőzött hajtásrészeket és gyümölcsmúmiákat el kell távolítani. A mechanikai védekezéseken kívül kemikáliás beavatkozások fehér bimbós, teljes virágzás és sziromhullás időszakában végrehajtva hozhatnak eredményt. A Moniliniás megbetegedések ellen az antagonista gombák már részleges eredményt mutatnak.